Ezeket nem árt tudni, ha tartós tetőt szeretnél

A tetőnél jelentkezik a ház legnagyobb hőszigetelési igénye

Ahogy a falak, úgy új építésű családi házaknál a tetők esetében is már néhány éve szigorú hőszigetelési követelmények vannak érvényben. Kevesen vannak vele tisztában, de új ingatlanoknál a jogszabályban rögzített értékeknek köszönhetően egyértelműen a tetőteret határoló szerkezeteknek kell a ház legjobb hőszigetelő felületének lennie. Jobb eredményeket kell produkálnia, mint a falazatnak. 

Mindez azért fontos, mert féléves halasztást követően, 2021 második felétől kizárólag olyan újépítésű házat lehet használatba venni, amely megfelel a „közel nulla energiafelhasználású” épületekről szóló jogszabálynak. Ha nem alkalmas a tetőnk a törvényben rögzített hőszigetelési követelmény betartására, akkor az ingatlan nem kaphat használatbavételi engedélyt. A követelményértékek kielégítése utólagosan további fölösleges – akár milliós – kiadások elé is állíthatják az építtetőket.

A bűvös 25 százalék a felújításkor

A rekonstrukciós munkák közül a tető felújítása az egyik legfontosabb kérdés. Az építtetőknek tudniuk kell, hogy milyen mértékű beavatkozást szeretnék elvégezni. A vonatkozó rendelet szerint ugyanis jelentős felújításnak számít, ha a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25 százalékát érinti a terv. A kritérium azért fontos, mert ha ezt a szintet meghaladjuk, akkor a felújítandó rész esetében az év második felében már teljesíteni kell a közel nulla energiafelhasználású épületekre vonatkozó előírásokat. Így az említett hőátbocsátási szabványok mellett a megújuló energia felhasználással kapcsolatos elvárásokat is produkálnia kell majd a tetőtérben kialakított lakrésznek. Ebben az esetben a tervezést és a munkát egyértelműen ezeknek a szabályoknak a figyelembevételével kell majd elvégezni. 

Az édesmostoha időjárás

A Magyarországon a jellemző időjárási körülményeknek megfelelő szívó és nyomó hatást ki kell bírniuk a tetőnek. Ennek értéke – az átvett uniós szakmai ajánlások (Eurocode) alapján – négyzetméterenként 200 kg, amelyben a cserepek súlya is szerepel. Ezt szem előtt tartva kell a szerkezetet kialakítani és a cserepek felhelyezését elvégezni. Ha erre tekintettel vagyunk, akkor nem csak a viharoktól, de az itthon szélsőséges hóvastagságtól sem kell tartani. Tetőnk akár a méteres hóréteget is könnyedén elbírja. A munka kapcsán azonban hasznos nem csak a tervező, vagy a kivitelező, de a cserépgyártó szakértőinek véleményét is kikérni, így elkerülhetjük a fölösleges és drága túltervezést. A szakmai iránymutatások figyelembe vétele nem csak a minőség miatt fontos, akár komoly összeget is spórolhatunk. A tető hajlásszögét például jól át kell gondolni. Egyes esetekben ugyanis mindössze két fokos hajlásszög növelés révén százezrekkel mérsékelhetjük kiadásainkat.  

Melyik cserepet kell rögzíteni?

Már a tervezéskor figyelembe kell venni, hogy milyen várható környezetbe és hajlásszögű tetőre kerülnek a cserepek, hiszen azokat ettől függően kell rögzíteni. A magas hajlásszögű tető esetében a szél könnyebben megbontja a tetőt, ezzel szemben kisebb meredekség esetén a hóteher komolyabb nyomó hatása okozhat gondokat. A gyártói ajánlás szerint a tető teljes felületén, 50° vagy annál nagyobb hajlásszög esetén minden cserepet, 45°-50° között minden másodikat, 14°-45° között különleges esetekben, 14° alatt pedig már csak kivételes helyzetben kell a cserepeket rögzíteni lecsúszás ellen. A tető peremvonalai mentén viszont minden cserepet rögzíteni kell.