A nyári viharok okozták a legtöbb kárt 2023-ban

A viharszezon megtépázta az otthonainkat

A lakásbiztosításoknál a károk típusát tekintve továbbra is a csőtörés a leggyakoribb károk, ami az előző évekhez hasonlóan az összes kárbejelentés 30 százalékát tette ki. A toplista második helyén a viharkárok állnak 16 százalékkal, ám ha az összes viharos időjárással összefüggésbe hozható károkat nézzük (gyakoriság szerint: általános viharkárok, beázás, villámcsapás indukciós hatása, jégverés, felhőszakadás, hónyomás, villámcsapás, tetőbeázás), ezek száma 2022-vel ellentétben már megelőzte a csőtörésekét (összes káreset 38%-a vs 30%-a), csakúgy, mint kárkifizetésben (szintén 38% vs 30%), így valójában ezek állnak az első helyen. 2023-ban 50 százalékkal több viharos időjárással összefüggésbe hozható kár volt, mint 2022-ben, 2021-hez képest pedig 60 százalékkal. A kárkifizetések összege pedig több mint 65, illetve 75 százalékkal nőtt ugyanebben az összehasonlításban.

Az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények miatt a magyarok jelentős része egyre jobban tart az elemi károktól, ami miatt felértékelődött az ingatlanok és a bennük található vagyontárgyak biztosításának fontossága. Az Allianz Hungária lakásbiztosítási szokásokat vizsgáló kutatásából kiderült, hogy a víz- (78,3%), tűz- (67,6%) és a természeti károktól (62,9%) féltjük leginkább az otthonunkat. A biztosítótársaság felmérése szerint a megkérdezettek 85,5 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, míg a teljes hazai lakásállományra vonatkozóan nagyjából 75 százalék ez az arány.

A szélsőséges időjárás miatt bekövetkező kártípusok közül 2023-ban a felhőszakadás kártípus darabszáma megháromszorozódott, a beázás és tetőbeázás pedig darabszámban és kifizetésben is megduplázódott 2022-höz képest. Emellett darabszámban duplázódott, kárkifizetésben ötszörösére nőtt az idegen tárgyak rádőlése kártípus is. 

Augusztusban volt a legtöbb kárbejelentés, áprilisban a legkevesebb

Az összesített károk száma augusztusban volt a legkiemelkedőbb, csaknem 60 százalékkal volt a havi átlag felett. Júliusban és augusztusban összesen pedig mintegy 75 százalékkal volt magasabb a károk száma 2022 azonos időszakához képest. Ezzel szemben a legnyugodtabb hónapban, áprilisban, a havi átlaghoz képest több mint 35 százalékkal kevesebb kárbejelentés érkezett a biztosítóhoz, többnyire csőtörés, viharos időjárás és balesetek miatt.

A viharszezon 2022-höz hasonlóan tavaly is korán indult, hiszen már az egyébként még nyugodtnak mondható januártól áprilisig tartó időszakban is jellemzően megduplázódott a viharokhoz kapcsolódó kárbejelentések száma. Az elmúlt években tapasztalt havi átlag 1700-ról 2023-ban 3400-ra nőtt. Február elején a viharos erejű szél jelentős károkat okozott. A májusi esőzések szintén sok, jellemzően közepesebb mértékű károkat okoztak, számottevő kártérítési összegeket vonva maguk után. Ezt követően júniusban a viharos időjárás már rendkívül jelentős mennyiségű kárbejelentéssel és magas kárkifizetéssel járt.

„Júliusban kirívó esetnek számított például a nagyecsedi jégverés, ahol minden épületet megrongáltak a teniszlabda nagyságú jégdarabok, augusztusban pedig több mint 9000 kárbejelentés érkezett hozzánk a viharokkal kapcsolatban, ami milliárdos nagyságrendű kárkifizetést eredményezett. A viszonylag nyugodtnak mondható őszi időszak után az év utolsó hónapjában a rég nem látott havazás okozta a hónyomáskárok előző évekhez képest tapasztalt jelentős emelkedését.” – mondta Borbély Krisztián, a biztosító kárrendezési igazgatóságának vezetője.

Nem érdemes „játszani” a tűzzel

Bár a tűzesetek nem tartoznak a leggyakrabban előforduló kártípusok közé, hiszen az összes bejelentett kár 1 százalékát sem teszik ki darabszám tekintetében, a kárkifizetéseket nézve viszont 13 százalék az arányuk. Ebből a szempontból a tűzkárok a viharok után a harmadik helyen állnak, az átlagos térítési összeg pedig több mint egymillió forintra rúg.

Az adventi koszorúk, gyertyák, csillagszórók, berepülő petárdák vagy akár az elektromos hálózat túlterhelése (pl.: túlzott, szabálytalan díszkivilágítás, illetve elektromos radiátorok, rossz minőségű hosszabbítók használata) miatt bár karácsonykor és szilveszterkor gyakoribbak a lakástüzek, mint az év többi napján, a tűzkárok nem csak az ünnepi időszakra jellemzőek. „Gyakrabban fordulnak elő a fűtési idényhez kapcsolódóan is, például a kazánok karbantartásának hiánya vagy a kémények éves tisztításának elmaradása miatt. A legtöbb tűzkár bejelentést decemberben, illetve januárban kapjuk, de kiemeltnek számít a novemberi és a februári hónap is. Az Allianzhoz bejelentett tűzkárok közel 40 százaléka történik ebben a 4 hónapban. Átlagkárokat tekintve a tűzkárok átlagos kárkifizetése több mint tízszerese az otthonbiztosítási szerződések alapján történő egyéb kárkifizetéseknek” – magyarázta a szakértő.

Fotó: Pixabay