Az öntözéstechnika tervezésének lépései
Nincs terv rajz nélkül, és ez az öntözőrendszereknél sincs másként. A tervezés alapja tehát a területről készült pontos, méretarányos rajz, amelyen a víz- és áramvételi pontok, valamint az öntözésvezérlő helye is látható. Az első lépés ennek a megrajzolása.
A rajzon legyenek egyértelműen feltüntetve azok a területek, amelyeket nem szeretnél locsolni, és azok is, ahova öntözést kérsz (fű, fa, veteményes, virágoskert). Rajzold be az idősebb fák pontos helyét, törzsátmérőjét, jelöld a sziklakerteket, a rézsűket, a gyepes részeket, a tereptárgyakat. Ismerd meg kerted növényeinek vízigényét, ez fontos lesz a tervezésnél.
A vízvételi ponton meg kell mérni a statikus, tehát elzárt állapotú víznyomást, amikor nem folyik át víz a rendszeren. Ezenkívül fontos ismerni a dinamikus nyomáson, 3-3,5 baron mért vízhozamot, ami kifejezi, hogy egy perc alatt hány liter víz képes átáramlani a rendszeren.
Az öntözési terv tartalmazza az öntözési zónákat, valamint a területi adottságok alapján kiválasztott különböző teljesítményű szórófejek típusát és vízkijuttatását liter/percben. Akkor jó egy rendszer, ha a vízadó ponttól számított legtávolabbi szórófejnél is megfelelő a vízhozam és a víznyomás. A pontos anyagkiírásban kérd szakember segítségét.
Tanácsok a kivitelezéshez
Habár sokan vágnak bele saját maguk az öntözőrendszer kiépítésébe, a szakszerű kivitelezés sokszorosan megtérül. Ahogyan a tervezés is, hiszen a rendszer megépítésénél jóval többe kerülhet, ha kipusztult növényeket kell pótolni, nem beszélve a kiszáradt gyep látványától, ami mindenkit szíven üt.
Az első lépés a gerincvezeték nyomvonalának kijelölése a terv alapján. A vezetéket a talajszinttől számítva legalább egy ásónyomnyi mélyre, 30-40 centiméterre kell fektetni. Az árok mélysége kövesse a terület domborzatát, különben kialakulhat olyan pont a rendszerben, ahol megáll a víz.
A talaj lejtése, a terület napos-árnyékos óráinak száma mind befolyásolják a szórófejek kiosztását. A csepegtetendő, mikroöntözéssel ellátott, spray-s és rotoros szórófejek kerüljenek külön körre, legyen egyenletes a nyomás és a vízelosztás a megfelelő keresztmetszetű csövek fektetésével.
Az esőérzékelő beépítése növeli a rendszer hatékonyságát. Ne pazaroljunk, nincs szükség túlöntözésre! Mivel a vezeték fagypont felett halad, téliesítéskor megbízható megoldás, ha a rendszerben maradt vizet kompresszorral eltávolítják, nehogy jégképződés miatt elrepedjen a cső.
TIPPEK
Gazdaságos: ritkábban, de nagyobb vízmennyiséggel öntözz, hogy ne csak a talaj felső rétege telítődjön vízzel. Úgy kell beállítani a rendszert, hogy a víz a gyökérzónában nedvesítse át a talajt.
Hatékony: az okosvezérlő a legközelebbi meteorológai állomás adatai alapján dönt az öntözés szükségességéről, ám ekkor is szükséges az esőérzékelő, mert a vezérlő elsődlegesen ez alapján dönt.
Víztakarékos: a telek tájolásának és a növények vízigényének ismerete segít, hogy elkerüld a felesleges öntözést, ugyanakkor a kert minden részébe így is megfelelő mennyiségű víz jusson.
Így épül fel a rendszer
VEZÉRLŐ Abban segít, hogy ne nekünk kelljen napi kétszer a kertben megnyitni, majd fél óra elteltével elzárni a csapokat. Az automatikában mágnesszelep működik, ami előre beállított időben nyitja-zárja a szektorok vízellátását. Elhelyezhető kül- és beltérben, működhet elemről, hálózatról, irányítható telefonról, akár esőérzékelővel. A vezérlőre nyaralás ideje alatt is rábízhatod az öntözést.
FŐCSAP, ÜRÍTŐCSAP, SZŰRŐ, KÖTŐELEMEK ÉS IDOMOK Mitől féltsük a rendszert? Például a szennyeződésektől és a fagytól. Míg a szűrő az előbbi, az ürítőcsap az utóbbi ellen véd. A főcsappal megszüntethető az öntözőrendszer vízellátottsága, jól jön, amikor valahol szivárog a víz, és szét kell szedni a csatlakozásokat. A vizet a növényekhez a fő- és zónavezetékekből, KPE és LPE csövekből, menetes idomokból álló rendszer vezeti.
MÁGNESSZELEP Amilyen egyszerű, annyira fontos alkatrész, hiszen voltaképp ez vezetett az automata öntözőrendszerekig. Elektromos áram hatására az elektromágnesesség révén a szelep kinyit; az átfolyó víz mennyisége a szelepnyitás mértékével szabályozható. Fontos, hogy nyomást nem csökkent!
ESŐÉRZÉKELŐ Ki öntöz esőben? Ki szereti pazarolni a vizet? Költői kérdések helyett jó hír, hogy egy egyszerű esőérzékelő képes jelezni az automatikának. Beállítható, mennyi csapadéknál szeretnénk leállítani az öntözést, és azt is, mi szükséges az újraindításhoz.
KARBANTARTÁS Az öntözőrendszereket a fagyhatár fölé telepítik, ezért téli víztelenítésük elengedhetetlen: kompresszorral tanácsos kifújni a vizet a csövekből, tavasszal pedig nyomás alá helyezni a rendszert. Tisztítsd a szűrőt, ellenőrizd a csatlakozásokat, takarítsd ki a szennyeződés miatt rosszul záró mágnesszelepet.
SZÓRÓFEJEK Az öntözendő területre a szórófejek juttatják ki közvetlenül a vizet. A szórófejek fúvókáján keresztül lép ki a vízsugár a rendszerből a levegőbe, a fúvóka átmérője határozza meg a teljesítményüket. Ugyanannak a területnek a megfelelő öntözéséhez több szórófej kell, különben a szórás nem lesz egyenletes (négyzet, téglalap vagy háromszög alakzat). A növény vízigénye szintén fontos szempont a tervezésnél.
SZIVATTYÚ Ha kútból öntözünk, szivattyúra is szükség van. Az önfelszívó szivattyú a víz felszíne felett helyezkedik el, és maximum 9 méter mélységig használható, míg a búvárszivattyú a vízben mélyebben található.
Fotók: Pixabay
Az Otthon egy kreatív, színes, változatos lakberendezési magazin.
Sőt, több is ennél: stílusteremtő, trenddiktáló, ízlésformáló olvasmány.
otthon.hu © 2024 – minden jog fenntartva
Stílusos otthonok Sztárlakások Kislakás Inspiráló helyiségek Étkezők és konyhák Fürdő Hálószoba Gyerekszoba Kert, növény Nappali Dekor Világítás Tárolás Bútorok Inspiráció Karácsony Megoldjuk Praktikus ötletek Háztartás Átalakítás Receptek Utazás Hírek RSS feliratkozás Játékszabályzat