Tolóajtó kisokos

A tolóajtó ötlete általában akkor merül fel, amikor a kis alapterület szinte kikényszeríti a helytakarékos megoldásokat. Akkor is viszonylag gyakorta kerül ez fókuszba, amikor a tetőtéri, ferde falsíkok miatt a hagyományos ajtók nyitása nehézkes, vagy a kis térből sokat harapnak le a hagyományos, adott esetben esetleg egymásra nyíló, kényelmetlenül összeakadó ajtók. A tolóajtó kétségtelen előnye ilyenkor, hogy a nyílási szöggel nem kell számolni, és nyitott, illetve csukott helyzetben egyaránt párhuzamos a fal síkjával – legalábbis, ha így akarjuk, hiszen léteznek harmonikaszerűen összehajtható, a térbe belógó változatok is.

Változatos funkciók

De milyen funkciókat képes ellátni egy tolóajtó? A hagyományos ajtókhoz hasonlóan megfelel a helyiségek egymástól való elválasztására, de a nagyobb, többfunkciós térből is képes lehatárolni bizonyos egységeket. Így könnyedén elválasztható a nappalitól a háló vagy a dolgozószoba, de akár a konyhasarok is, amely nyitott ajtó mellett a közös tér részévé válhat. A két, egymásra merőleges sínen futó, és a sarkokon találkozó tolóajtó egy egész szobasaroknak is képes más funkciót adni, és szükség esetén elrejti azt a közösségi térből.

A tolóajtó segítségével nemcsak leválaszthatunk, hanem el is takarhatunk bizonyos, éppen használaton kívüli funkciókat: egy ügyes megoldás azonnal eltünteti a kíváncsi szemek elől például a konyhát, a kreatív sarkot vagy a munkaállomást. De az olyan apró helyiségeket is elhatárolhatjuk a lakás egészétől egy jól megválasztott tolóajtóval, amilyen például a fürdőszoba vagy a mellékhelyiség – itt szintén kényelmetlen lehet egy hagyományos, az egyébként is kis térbe belenyíló ajtó. Beépített szekrények lezárására és rakodófelületek elrejtésére is kiválóan alkalmas – néhány éve óriási divatja volt a tolóajtós gardróbszekrényeknek. Ma a trend inkább a járható gardróbszobák irányába mutat, ám ha ennek elhelyezésére nincs mód a lakásban, még mindig sokan választják a tolóajtós gardróbot. Ha lyukacsos, perforált lemezből készülnek ezek az ajtók, akkor a szekrény szellőzni is tud.

Anyagok és megoldások

A klasszikus tolóajtó szerkezetének alapja a mennyezetre vagy a beépített szekrény felső szélére erősített vezetősín, amelyben görgők gondoskodnak az ajtó sima futásáról. A sínt takarókarnishoz hasonló megoldással lehet eltakarni, illetve a helyiség stílusához igazítani. A vastagabb, nehezebb, rusztikusabb fa tolóajtókhoz viszont jól illenek a kovácsoltvasból készült, ipari stílusú felfüggesztések, amelyek maguk is robusztusabb látványt nyújtanak. Fontos szempont, hogy a műszaki megoldás lehetőséget biztosítson arra, hogy az ajtó simán, akadály és kilengés nélkül gördülhessen.

Maga az ajtó anyaga szintén nagyon változatos lehet: a régi típusú faajtókat is meg lehet menteni úgy, hogy tolóajtót készíttetünk belőlük (ez különösen a régi házaknál, lakásoknál nagy előny), de a fa mellett a bútorlap, valamint az üveg is remekül alkalmas. A homokfúvott, savmaratott edzett üveg úgy képes leválasztani a kisebb tereket, hogy közben légies hatást kelt, és egyúttal a fényáteresztésről is gondoskodik. Az egyszerűbb ajtók is számos módszerrel illeszthetők bele az összképbe: festhetők, tapétázhatók, szinte bármivel burkolhatók.

Fal mellett vagy falban

A tolóajtók térigénye ugyan valóban kisebb, mint a hagyományos, nyitható ajtóké, ám a falfelület egy részét elveszítjük ezzel a megoldással. Az ajtó szélességének megfelelő helyet kell ugyanis hagyni az ajtónyílás mellett ahhoz, hogy el tudjuk tolni. Minél szélesebb az ajtó, annál nagyobb szabad falfelületre van szükség – kétszárnyú tolóajtók esetén pedig az ajtónyílás mindkét oldalán ki kell hagyni a megfelelő szélességű helyet. Ez a bútorok elhelyezésénél fontos, hiszen becsukott tolóajtó mellett furcsán hathat, hogy a komód vagy az asztal a faltól legalább 10-15 centiméterre áll. Erre jelentenek esztétikus megoldást az úgynevezett falban futó tolóajtók. Ilyenkor a sín túloldalára egy – leggyakrabban gipszkarton – álfal készül, e mögé siklik be az ajtó a kinyitáskor. Ez rendkívül látványos, ám a szoba területéből mindenképpen levesz valamennyit, amivel a fényforrások, valamint a berendezés tervezésekor számolni kell. Legalább 10-15 cm-es falrést, vastag faajtók esetében ennél többet érdemes fenntartani.

Évtizedekkel ezelőtt nagyon divatosak voltak a harmonikaajtók is, ezeket azonban manapság kevésbé alkalmazzák. Ezek a kis helyre összehajtható ajtómegoldások praktikusak voltak, ám összehajtott állapotban még többet csíptek le a térből, mint félrehúzható, társaik.

Előnyök és hátrányok

A tolóajtós megoldások nagy előnye, hogy fal előtt futó rendszerré bármilyen ajtó átalakítható. Az elhúzható ajtóknak tagadhatatlan előnyei mellett hátrányai is akadnak. Az egyik a már említett helyigény, amikor az ajtónyílás mellett szabadon maradó rész funkcióját és képét érdemes gondosan megtervezni. A tetőtérbe épített tolóajtók helyzetét is átgondoltan kell kialakítani, hiszen megtörténhet, hogy a ferde ajtószél optikailag tovább hangsúlyozza a ferde falsíkok vonalát. Ez nem feltétlenül baj, de az enteriőr összhatása érdekében nem érdemes a véletlenre bízni.

A görgős felfüggesztés miatt a tolóajtó fény-, hő- és hangszigetelése nem lesz olyan tökéletes, mint a hagyományos megoldásoké. A nyíló-csukódó ajtókkal összehasonlítva a tolóajtók költségei is magasabbak –  a pontos árak nagyon sokban múlnak az ajtó anyagán, stílusán és azon, hogy mennyire egyedi megoldást kíván az adott tér. És bár az egyedileg gyártott tolóajtók jóval drágábbak, mint hagyományos társaik, azért érdemes mérlegre tenni azt a pozitív oldalát, hogy mennyivel átjárhatóbb, tágasabb térhez jutunk általa egy kis alapterületű lakásban.

Szöveg: Csiki Judit Szakértő: Visnyei Renáta Fotó: pixabay, handies, Illés Kata&Illés Barna