Minden, amit a szigetelésről tudni akarsz

Minden anyag rendelkezik hőszigetelő tulajdonsággal. Ezekkel kísérletezve a mérnökök hamar rájöttek: a levegőnél nincs jobb hőszigetelés. Meg kellett viszont oldani, miként lehet becsomagolni vele az épületet, s melyek azok a „levegőcellás“ hordozók, amelyek olcsón, nagy mennyiségben gyárthatók. A hetvenes-nyolcvanas évektől elindult hőszigetelési „forradalom“ nyomán a szigetelőanyagok két nagy csoportja terjedt el: az ásványi szálas anyagok (a kőzet-, üveg- vagy ásványgyapot), illetve a műanyag alapú habosított termékek (expandált és extrudált polisztirol hablemezek). 

EPS és XPS
Az expandált polisztirol – a köznyelvben hungarocell, a műszaki szakzsargonban pedig EPS – gyorsan 
és egyszerűen szerelhető, jó ár-érték arányú, csekély súlyú anyag, ami nagy hatékonysággal csökkenti az épület hőhidak okozta hőveszteségét, és növeli a szerkezeti elemek élettartamát. Az EPS-t olyan helyekre ajánlott felrakni, ahol nincs páralecsapódás, vagy a szigetelést nem érheti nedvesség. Lábazatok hőszigetelésénél, illetve talajszint alatti falak szigetelésénél az extrudált polisztirol hab (XPS) ajánlható, mely speciális granulátumból készül és jól bírja a folyamatos nedvességet. Mind az EPS, mind az XPS alapú szigetelők rendkívül érzékenyek az ultraibolya sugárzásra, ezért a közvetlen napfénytől óvni kell a táblákat. Egy „klasszikus” rendszer felépítése így fest: EPS polisz-tirol lapok a választott vastagságban, ragasztó és 
ragasztótapasz, üvegszövet háló (a repedésmentesség, ütésállóság, átszúródás elleni védelem javítására), mechanikai rögzítőelem (dübel), élvédő és lábazati kezdőprofil, s végül homlokzati vékonyvakolat a nekünk tetsző színárnyalatban. 

Milyen gyapotot?
A vattaszerű, sárgás-zöldes színű kőzetgyapotot bazaltból és mészkőből állítják elő. A kőzetgyapot – és az üveggyapot is – a rostokon megkötött levegővel hőszigetel. Légáteresztő képessége kiváló, a legjobb hangszigetelő tulajdonsággal rendelkezik, így remek választás, ha nemcsak a hőszigetelés, hanem a csend is fontos szempont. Tűzálló és mérettartó anyag, hőszigetelő képességét az épület élettartamával megegyező ideig változatlanul megtartja. Az ásványgyapot anyagok szálas szerkezetük miatt szintén nem vízállóak, lábazat szigetelésére vagy más, nedvességgel érintkező falfelületre nem használhatók. Homlokzati hőszigetelésre – páraáteresztő képességük miatt – azonban az egyik legalkalmasabb anyag, főleg akkor, ha az épület szellőztetése nehezen megoldható. Az újrahasznosított üvegből és homokból előállított üveggyapot a gyapjúhoz hasonló szerkezetű és rugalmasságú anyag, melynek kisebb testsűrűségű, tekercses formában kapható változatát elsősorban tetőtéri helyiségek, magastetők, álmennyezetek, padlásfödémek, gipszkarton falak szigeteléséhez alkalmazzák. Könnyen szerelhető és méretre alakítható, hosszú évtizedekig megtartja fizikai paramétereit. Nagyobb testsűrűségű, táblás változataikat falak, belső elválasztók, fa- és fémszerkezetű vázas épületek, pincék hő- és hangszigetelésére használják. 
A fagyapot szigetelés táblába préselt, cementkötésű faforgácsszálakból álló hő- és hangszigetelő anyag. Jó nedvességszabályozó és hőtároló, nehezen éghető, szilárd és rugalmas, vakolható anyag. A homogén fagyapot táblákat átszellőztetett homlokzatoknál, könnyűszerkezetek építésénél, válaszfalak és falak – akár utólagos – hangszigetelésekor alkalmazzák.

Termodinamika alapfokon
Az egyik legfontosabb alapelv, hogy a szigetelés mindig a szerkezet hideg, külső oldalán legyen, így ugyanis a pára-, illetve hőhídproblémák sokkal egyszerűbben kiküszöbölhetőek. Egy hőkamerás felvétellel – amit okostelefon-alkalmazással akár magunk is elkészíthetünk, vagy megteszi helyettünk az energiatanúsítással foglalkozó mérnök – pontosan láthatjuk, hogy hol szökik a hő. Szakember segítségét ehhez, de a szigetelés falszerkezethez illő típusának és vastagságának a megállapításához is érdemes kérni. De az épület nem csak falakból áll: számításba kell venni a nyílászárókat, a födémet, az áthidalókat, a ház geometriáját, fűtési rendszerét és szellőztetési lehetőségeit is. A lényeg minden esetben az, hogy ha hőszigetelünk – lehetőleg a pincétől a padlásig, mert a télikabáthoz sem szandált húzunk –, akkor a pénzügyi teherbírásunkhoz mérten kössünk minél kevesebb kompromisszumot.

Építő tanácsok
 • Az optimális szigetelésvastagság kiszámítását érdemes szakemberre bízni, mert csak egy bizonyos határig igaz, hogy a falnak annál nagyobb a hőellenállása, minél vastagabb a szigetelés. A hatásfok nem egyenesen arányos a centiméterekkel.
 • A kivitelezőn is sok múlik. Ha szakszerűen jár el, nem jelentkezik többdimenziós hőáramlás, vagyis nem lesznek hőhidak. 
 • A fűtött tereket minden irányban szigetelni kell, mert ahol párazáró hatású hőszigetelés esetén ez el- vagy kimarad, a párakondenzáció hatására megjelenik a penész.

Szöveg: Dubniczky Miklós  fotó: gandiablasco, park+associates, pixabay