Újjászületett szecesszió

Amikor Manna és férje, Krisztián új otthont kerestek, elhelyezkedése miatt először kiejtették a Városliget szomszédságában található saroklakást. „Olyan régóta nézelődtünk már, és amikor a tulajdonos lejjebb vitte az árat, úgy döntöttünk, mégis megér egy látogatást. Én lepődtem meg a legjobban, hogy első látásra beleszerettünk” – meséli Manna. „A csodás szecessziós épület belül is lenyűgözött bennünket. Az ablakból kinézve látjuk a Hősök terét, a Városliget zöldjét és a hegyeket a túloldalon. Tetszett a lakás szív alakú formája is, nagypolgári arányai, az eredeti ajtók és díszítőelemek, amit szó szerint bearanyozott a beáradó napfény.” A terek elrendezése is megfelelt nekik, hiszen két külön lakrészt tudtak kialakítani a nagy konyha-étkező-nappali mellett. A pár hálószobája gardróbbal és fürdővel egészült ki, a kisebb lakrész pedig Krisztián kamaszlányáé, Alízé lett. Már maga a tágas előszoba megelőlegezi a nagypolgári hangulatot, ami után a hatalmas és napfényes közösségi tér igazán varázslatos látvány. Manna szeret főzni és gyakran hívnak vendégeket, de azt el akarták kerülni, hogy a konyha túlságosan uralja a teret. A főzőfunkciók nagy részét ezért elrejtették, a mosogató szekrényajtó mögé került, míg a szagelszívót és a főzőlapot a konyhasziget pultjába építették be.

Galériához klikk a képre!

Az enteriőrre ezen kívül is a letisztultság jellemző, az apró tárgyak helyett a strukturális elemeken és a néhány, tökéletesen elhelyezett látványos bútordarabon, kiegészítőn van a hangsúly. Ezek egy részét Manna saját maga tervezte, másokat utazásaik során szerzett be, vagy külföldi megrendelőitől kapott ajándékba. „Szeretem a letisztultságot, és igyekszem csak egy-egy dekorelemet használni, mert így a nagyobb bútorok, tárgyak sokkal jobban érvényesülnek.” Ugyancsak hozzájárul a lakás szépségéhez, hogy Mannáék különös figyelmet fordítottak az eredeti értékek megőrzésére – a finom szecessziós elemeket, az ablak- és ajtókereteket, még a parkettát is felújították. Bár egy falat kibontottak, a feleslegessé vált ajtót sem szerették volna kidobni – ez végül a hálószobában vált díszítőelemmé. Hogy ne kelljen a gyönyörű mennyezeti rozettákat átfúrni, sok helyen még a világításra is alternatív megoldást kerestek, illetve a holkerdíszek megóvása érdekében nem futtatták plafonig a konyhabútort és a hálószobából leválasztott gardróbot sem. Ez a szemlélet, az értékelvű megközelítés a következő generációnak is örömöt szerez majd.

SZÖVEG: MOLNÁR ÁGNES, FOTÓ: ILLÉS KATA, ILLÉS BARNA, STYLING: HORVÁTH VERA, BELSŐÉPÍTÉSZ: HÁBENCZIUS MANNA