A tölgyek árnyékában: egy újraálmodott békési kúria

A múlt és a jelen értékei

Három éve Bea és Péter élete mérföldkőhöz érkezett: eltökélték, hogy megteremtik önfenntartó családi birtokukat. A gondolat merőben új életstílust hozott magával, és miután rátaláltak a Békéshez közeli őstölgyesben megbújó, elhanyagolt házra, új időszámítás kezdődött. „Wenckheim gróf intézője, dr. Sebők Elek vízgazdálkodási szakember volt az 1910-es években épült kúria tulajdonosa.  Később jelentősen átépítették, ám a külső-belső felújítás során visszaállítottuk az eredeti nyitott formáját, megőrizve a szép részleteket” – mesélték a tulajdonosok az OTTHON magazinnak. A múlt és a jelen értékei iránti tiszteletüket jelzi, hogy érintetlenül hagyták a mohás, kőkorlátos lépcsőt, miközben a lakásbelsőt modernizálták és az életvitelükhöz szabták.

„Szinte láttuk, ahogy fellélegzik a ház” – idézték fel a kezdeteket. Később további terheket vettek le a ház vállairól: újragyártatták a szépséges nyílászárókat és elbontották a fedélszéket, ezáltal hatméteres belmagasságot nyertek. Ennek következménye – egyben a ház ajándéka lakói számára –, hogy feltárultak az ódon gerendák. A téglafalakkal harmóniában elő is állt a vidéki kúria miliő, amelyet Beáék tovább finomítottak.

Távoli utazások inspirálták

Lehetetlent nem ismerve sok munkát maguk végeztek: itt-ott fehérre festették, majd homokfúvóval tették patinássá a falat. Tükröt és lámpát hegesztettek, betont öntöttek, képkereteket alkottak, a tölgyparketta léceit is együtt vágták a mesterrel. A berendezésből sem hiányozhat a pompa – a mai életvitelhez alkalmazkodva. „Sokáig kétlaki életet éltünk, bejártuk Thaiföldet, Balit, Borneót és Kambodzsát. Utazásaink élményei anyagválasztás, bútorok és tárgyak formájában öltöttek testet. Izgalmas volt összefésülni a ház és a tájak hangulatát a vágyott eklektika megteremtéséhez” – mutatta a lakberendezés felelőse, Bea az ultramodern konyha klasszikus stukkóit, az indusztriális vasajtókat, a bársonyfoteleket.

A közösségi térben filmsarkot alakítottak ki, a bárpultot egy rusztikus pad és a régi bejárati ajtó keretének kettőse adja, a hálóhoz reneszánsz ihletésű fürdőt csatoltak. „Földet művelek, méhészkedek, a kertben szárnyasok kapirgálnak, minden megterem. A maga teljességében megéljük a vidéki életet. Nyugalom van” – folytatta Péter.

Ennek megfelelően ruházták fel a tereket természetes anyagokkal, portugál kerámiákkal, indiai szőnyegekkel és egzotikus tárgyakkal. A tölgyek között ma is hőscincérek, szarvasbogarak tanyáznak, épp úgy, mint rég, de a kúriában már 21. századot írnak.

Galériához klikk a képre!

Szöveg: Molnár Éva, fotók: F. Tóth Gábor, styling: Horváth Vera