Juicy Salif citromfacsaró

A test nyaralhat, a szellem azonban soha. És mit tehet a tervező, ha épp ebéd közben szállja meg az ihlet? Egy éttermi papíralátétre rajzol, majd borítékba hajtogatja és postára adja. A küldemény Alberto Alessinél landol, a többi pedig már történelem. Designtörténelem. Philippe Starck a szépséges toszkán sziget, Capraira vendégszeretetét élvezte, a napsütést, a finom ételeket. Betért egy bisztróba és miközben a tintahalra nyomta acitromlevet, megszületett a Juicy Salif ötlete. A citrusprés immár 29 éve szolgáltat témát a formatervezés kedvelőinek körében. 

Mindenkinek van róla véleménye, sőt kritikája. A legvégletesebb mind közül az, hogy egészen egyszerűen nem megfelelően működik, hiszen a a magok a gyümölcslével együtt a pohárban kötnek ki. Starck erre így válaszolt: néha jól tesszük, ha megválasztjuk mi a célunk a tárggyal. Ez esetben nem a citromlé kiacsarása az, habár kétségtelenül alkalmas rá. Néha egy picit átvittebb, intuitívabb szolgálatra van szükség, mondjuk beszédtémára két ember között, amit egy citromfacsaró is beindíthat. Így vált kritizált, mégis szerett szimbólikus tárggyá, a posztmodern stílus jelképévé ez a hétköznapi konyhai eszköz. 

Starck meglepő designfilozófiájának egyike, miszerint a szék negyedik lába már túlzás. Igazi provokatőr tervezőzseninek tartják, akinek a nevét a tőzsdevilág is jól ismeri és értékeli. 

Szöveg: Füzesi Zsuzsa Fotó: Alessi

2019. szeptember 5. 12:59