A magyarok 70 százaléka leginkább az otthonában tud kikapcsolódni

A magyarok közel fele, 49 százaléka vágott bele valamilyen felújításba az elmúlt három évben. A legtöbben (53 százalék) a konyhát, étkezőt újították fel, a nappalit a megkérdezettek 42 százalék tökéletesítette,39 százalékuk pedig a fürdőszobában végzett felújítási munkálatokat - derült ki a JYSK reprezentatív kutatásából. Az üzletlánc felmérésnek célja, hogy feltérképezze a magyarok lakhatási viszonyait, illetve azt, milyen szerepet tölt be az otthon az életükben.

Az ágyak cserélődnek a leggyakrabban

A leggyakoribb otthoni munkálat egyébként a festés, tapétázás volt, míg a második leggyakoribb beruházás a bútorcsere: a válaszadók 40 százaléka áldozott erre. A kutatásból kiderült az is, hogy a leggyakrabban az ágyakat cserélik le a magyarok: 23 százalék 3-5 évente keres újat. A kanapékat, foteleket ennél is ritkábban váltják: a megkérdezettek negyede 10 évnél régebben ruházott be új ülőgarnitúrára, 20 százalék pedig 3-5 éve szerzett be újat. Íróasztalt szintén ritkán vásárolnak a magyarok: 29 százalék 10 évnél régebben vett ilyen bútort, a fiatalabbak, 18-29 évesek között azonban már gyakoribb az íróasztalokat beszerzők aránya, 10 százalék 7-12 hónapja vett ilyet. Komódot, éjjeli szekrényt hasonló időközönként szerez be a többség, 26 százalék 10 évnél régebben keresett utoljára újat ezekből a bútorokból, ez főleg az 50-65 évesekre jellemző. 

Új bútort egyébként a legtöbben praktikus okokból vásárolnak: 71 százalék akkor, ha a régi tönkrement, 31 százalék, ha költözik. Kevesen vannak, akik új verzió után néznek, ha megunták a régit (16 százalék) vagy, ha már nem trendi a meglévő (11 százalék). 

Ár és kényelem

A bútorvásárlást leginkább meghatározó tényező az ár, 44 százalék jelölte ezt meg az első helyen, ez egyébként a férfiakra és a 45-49 évesekre a leginkább jellemző. A kényelem végzett 17 százalékkal a második, a praktikusság pedig 15 százalékkal a harmadik helyen. A dizájn mindössze 8 százaléknak a legfontosabb, a fenntarthatósági szempontok pedig 2 százaléknál szerepelnek az első helyen. A többség, 82 százalék egyébként nagy bútoráruházakban szokott vásárolni, 75 százalék kisebb boltokban, 40 százalék készíttetett már bútorokat, 60 százalék használtan is vásárolt már bútort, de mindössze 45 százalék újít fel maga bútorokat. 

Kikapcsolódás, otthonosság, hygge

A Nemzetközi Hygge Nap apropóján tartott rendezvényen kiderült az is, hogy az otthon sokak számára a kikapcsolódás helyszíne: 69 százalék leginkább a lakásában tud lazítani. A magyarok több mint fele úgy gondolja, elég tér van az otthonában, hogy mindenki ki tudjon kapcsolódni. 60 százaléknak fontos az is, hogy az otthonában vendégül tudja látni a családját, barátait. Sokaknak, 80 százaléknak fontos, hogy a lakása otthonos és kényelmes legyen. A járványhelyzet hatására 12 százaléknak még fontosabb lett, hogy valóban otthonosan érezze magát a lakásában, és közel ugyanennyien több időt is töltenek az otthonaikban azóta.

Apró dolgok a boldogságért

10-ből 4-en értenek azzal egyet, hogy az otthonukban a funkcionalitás mellett a lakberendezésnek, a dizájnnak is fontos szerepe van. A magyarok egyébként átlagosan 29 ezer forintot költenek évente lakáskiegészítőkre, azaz például lakástextíliára, dísztárgyakra. A legtöbbet pedig a 30-39 éves korosztály szán erre a célra: náluk ez az összeg már közel 40 ezer forintra rúg. 

„A lakókörnyezet ugyanúgy visszajelez az önképről, mint a barátaink. Azonban a bennünket körülvevő terek berendezésére sok esetben nem csupán a benne lakók személyisége, hanem a kultúra vagy a társadalmi elvárások is hatással vannak” – mondta Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézetének igazgatója. 

Hozzátette: „A lakberendezés folyamata kimondottan izgalmas, hiszen az összképet keresve válogathatunk a kellékek között, amelyeket aztán bele kell illesztenünk az otthonunkba. A hygge, mint filozófia sokat segíthet otthonunk berendezésében is, hiszen a szép tárgyak, az önmagunkkal való törődés, a hétköznapi kényeztetések – akár tudatosulnak, akár nem – mind segíthetnek a boldogság, a biztonság érzésének megteremtésében. Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. Kutatások is bebizonyították, hogy egy csésze forró ital, amit két kezünkben fogunk, tudat alatt beindít egyfajta pozitív hozzáállást a bennünket körülvevő környezethez és emberekhez”. 

Rikke Blæsild, a JYSK termékválasztékért és formatervezésért felelős menedzsere elmondta, hogy a hygge életérzése fókuszál a JYSK új tavaszi lakberendezési kollekciója is. A RELEASE, vagyis az elengedés az évek óta jelen lévő bizonytalanságra reflektálva az optimizmust és a boldog pillanatokat ünnepli. Olyan retro trendeket használ, mint például a steppelt felületek vagy a hetvenes évek ihlette narancssárga és rózsaszín színek, amelyek a kék tónusokkal, a homok és a világosszürke árnyalataival keverve kiemelik az egyszerű formákat és a színek közötti játékot vagy épp a kontrasztokat. A BELONGING pedig a „slow living” jegyében a megnyugtató terekre összpontosít. Ehhez olyan természetes anyagokat használ, mint például a fa vagy a természetes szálakból készült textíliák, amelyek a vidéki házak hangulatát idézik. A zöld, a világoskék, valamint a barna és a szürke semleges árnyalatai olyan teret teremtenek, amelyben újra kapcsolatba kerülhetünk a természettel, egymással és önmagunkkal. 

Fotó: JYSK

2023. március 10. 11:10