Csaknem 150 ezren látták már: imádja a közönség a Szépművészeti Munkácsy-kiállítását!

A festő születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából november végén nyílt, a Munkácsy. Egy világsiker története című nagyszabású tárlaton a mester kevésbé ismert, ritkán vagy itthon eddig sohasem látott alkotásaival is találkozhat a nagyközönség.

Munkácsy. Egy világsiker története kiállítás

A kiállítás a múzeum gyűjteményében őrzött alkotások mellett magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött, rejtőzködő remekművek segítségével tesz kísérletet arra, hogy megvilágítsa azokat a művészeti, társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, illetve hatásokat, amelyek a művésznek az 1870–1880-as években kibontakozó karrier- és sikertörténetét befolyásolták, s nagyban hozzájárultak az idehaza máig töretlen Munkácsy-kultusz kialakulásához.

Munkácsy Mihály a 19. századi magyar művészet legismertebb alakja. Nagy mestere a realizmusnak, egyik úttörője a modern kiállítási technikák alkalmazóinak, életformájában pedig sikerei csúcsán valóságos nagypolgár, egy időben a világ legjobban fizetett művésze. A tárlat több mint száz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak mentén segít feltárni Munkácsy életét, sikereit és páratlanul gazdag életművét.

Munkácsy Mihály Fasor, 1886 olaj, vászon; 111,5 × 182 cm Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

Munkácsy Mihályról

Munkácsy meg-megújuló, korszerű, magyar viszonylatban olykor újító, máskor hagyományteremtő életműve a magyar festészettörténet alapvető pillére, fő művei a magyar kultúra kiemelkedő darabjai. Festészetére egyaránt hatott a magyar, az osztrák, a német és a francia művészet, művein – korszakonként és műfajonként eltérő mértékben ugyan, de – különböző művészeti stílusok és tendenciák – akadémikus, realista, plein air és impresszionista stílusjegyek – ötvöződnek.

Munkácsy Mihály Golgota, 1884 olaj, vászon; 460 × 712 cm Déri Múzeum, Debrecen © Déri Múzeum

A 19. század utolsó harmadában Munkácsy Mihály kora egyik leghíresebb magyar festője volt. A már életében nemzeti géniuszként értékelt művésznek – paradox módon – egész életműve külföldön bontakozott ki. Mesébe illő társadalmi felemelkedése - ahogyan békéscsabai, gyakran éhező asztalosinasból a párizsi elitbe tartozó, világhírű festőfejedelemmé vált - már saját korában megbabonázta a közönséget és a fiatal művészeket. A Párizsban élő művész elsősorban a Krisztus élettörténetét bemutató óriásképeivel (mai elnevezésével: a Krisztus-trilógiával) vált nemzetközileg ismertté Európában és Amerikában, de hírnevéhez hozzájárultak a tehetős nagypolgárság világát megjelenítő szalonzsánerei is, melyekhez a társasági élet egyik fő látványosságának számító párizsi palotája adta a hátteret. Ő maga köztiszteletnek örvendő közéleti személyiség volt, aki már életében valóságos kultusznak örvendett Magyarországon. Halálakor a közvélemény a 19. század egyik legnagyobb magyar művészeként gyászolta.

Forrás, fotók: Szépművészeti Múzeum

2025. március 3. 10:21