Kiskert a cserépben

Először is ellenőrizzük, milyen állapotban vannak a cserepek, konténerek, különösen akkor, ha a téli időszakban is kint hagyjuk őket. A töredezett, repedt részeket műgyantával helyrehozhatjuk, vagy dróttal megerősíthetjük a sérüléseket. A régi terrakotta cserepeket durva kefével alaposan súroljuk le, bő vízzel mossuk át, de csak a belső felületüket, nehogy a régi kártevők, betegségek bekerüljenek az új virágföldbe. A műanyag edényekhez elég a mosószeres víz és a puha rongy, nehogy összekarcoljuk a felületüket.
A terrakotta konténerek az évek során szép patinát kapnak: több szabadban töltött szezon után só és alga réteg rakódik le rajtuk. Aki rusztikus stílusúvá varázsolná teraszát, hagyja rajta ezt a patinát az edényen. Ugyancsak jó szolgálatot tehet néhány használaton kívüli fémedény, régi vödör, melyeket másra már úgy sem használnánk - a növények jól érzik majd magukat benne.

A jó vízelvezetés elengedhetetlen a növények fejlődéséhez. Egyes edényeket vízelvezető nyílás nélkül hoznak forgalomba, vagy olyan kis lyukakkal, amelyek alkalmatlanok a feladatra. A jó vízelvezetés biztosításához elektromos fúróval fúrjunk egy nagy lyukat az anyagba. Használjunk cserép- vagy kődarabokat a vízelvezetéshez. Helyezzük a darabokat az edény aljára, hogy a virágföldből szabadon eljuthasson a víz az elvezető nyíláshoz. Úgy helyezzük el a vízelvezetőket a nyílás fölött, hogy minél több kis üreget képezzünk a segítségével. Nagyobb, íves terrakotta darabok ideálisak a célra.

A jó virágföld
A tőzeg alapú jó víz- és oxigénmegtartó képessége miatt megfelelő a cserepes növények számára. Könnyű, ezért egyszerű szállítani. Hátránya, hogy nincsenek benne tápanyagok, amelyeket így hozzá kell keverni. Az ebben a földben élő növények rendszeres tápoldatozást vagy fokozatosan kioldódó tápanyagokat igényelnek. A tőzeg alakú komposztot nehéz újra átnedvesíteni, ha egyszer már kiszáradt. A nyers tőzeg természetéből adódóan savas, ezért ideális mészmentes komposzt alapjaként.
A kókuszrost alapú virágföldet a kókuszdió hulladékából állítják elő. Vízmegtartó képessége és tápanyagtartalma megfelelő. Annak ellenére, hogy tartalmaz tápanyagokat és nyomelemeket, az ebben a földtípusban nevelt növényeknek rendszeresen tápoldatot kell adni, hogy szépen fejlődjenek.
A tőzegmentes virágföld fő alkotórésze a kókuszhéj, fűrészpor, a szalma, a faforgács és a fakéreg. Mielőtt virágföldet készítenek az összetevőkből, komposztálással szétroncsolják, hogy elősegítsék a toxinok lebomlását. Természetes tápanyagtartalma nem túl magas.
Az agyagtartalmú virágföld nagy mennyiségű sterilizált talajt tartalmaz, többféle keverési arányban készítik, így a minősége is változó. A legtöbb esetben szerves anyagokat kell hozzáadni, hogy javítsanak a szerkezetén és vízmegtartó képességén. A benne nevelt növényeket nem kell rendszeresen táplálni. Meglehetősen nehéz, így a nagyméretű növények nevelésében hasznos.

A kompozíció
Tervezzük meg az ültetést. A növényeket hagyjuk először a műanyag edényben és rendezgessük őket a virágföld felületén, hogy láthassuk, hogyan festenek majd együtt a konténerben. Amikor már elégedettek vagyunk a hatással, szép sorban vegyük ki a növényeket a műanyag edényből és ültessük el őket. Helyezzük el központi, impozáns növényünket, és innen kiindulva először a magasabb növényeket ültessük el, majd az alacsonyabbakat. Amikor befejeztük az ültetést, töltsünk még egy kis virágföldet a cserépbe. Az edény pereme és a föld között legyen nagyjából 2,5 cm. Nézzük meg művünket, vizsgáljuk meg, kiegyensúlyozott-e. Ha szükséges, változtassunk az elrendezésen, ha elégedettek vagyunk, alaposan öntözzük meg.

Forrás: Konténeres kertészkedés

2010. május 18. 17:05