Kert a tetőn

A tetőkert, illetve a zöldtető kialakításának legfontosabb feltétele, hogy a lapos tető statikailag elbírja a pluszterhelést. Ez az építési tervekből, engedélyekből egyszerűen megállapítható. Ha abban az szerepel, hogy a tető járható, úgy a tetőkertből adódó túlterhelést el fogja bírni.
 

Tetőkert vagy zöldtető?
A sok hasonlóság mellett, a legnagyobb különbség a két rendszer súlyában keresendő. Míg a zöldtetőket akár egy fa szerkezetű melléképület tetején is kialakíthatjuk, addig a tetőkerteket csak vasbeton vagy fém tetőszerkezetű épület képes hordani. Így a környezetbe illő, ökológiailag önfenntartó zöldtetőket a hétvégi házak, kerti épületek tetején is érdemes megvalósítani. A tetőkertek inkább a város épített környezetébe kialakítva csempészik be a természetet. A szerkezeti felépítés különbségei tehát az épület tetőszerkezeténél mutatkoznak.
 

Tetőkerti előnyök
+ Jó hőszigetelést biztosítanak az épületnek, emellett hőt tárolnak. Nyáron alacsonyabb hőmérsékletet biztosítanak, míg télen a túlzott lehűlésétől óvják a tetőt.
+ Túlzsúfolt városokban tisztítják a levegőt, oxigént termelnek.
+ Egy jól megépített tetőkert vagy zöldtető kétszer annyi ideig él, mint hagyományos társa, csökkentve ezzel a hulladék keletkezését.
+ Csökkenti a házba jutó zajterhelést.
+ Sajátos élővilágot tart fenn.

Az esztétikai és hőtechnikai előnyökön kívül a csupasz tetőkkel szemben a zöldtetők és tetőkertek a csapadékvíz-szigetelő rétegeket is eltakarják, így azokat a napsugárzás káros hatásától, a mechanikai sérülésektől is megvédik. Emellett a csapadékvíz időszakos tárolásával az intenzív csapadékok negatív hatásaitól óvják a környezetet.
A telepített növényzet oxigéntermelése, por és zajvédő hatása jó hatással lesz közérzetünkre és egészségünkre.

Milyen célból építsük?
Döntsük el, hogy a tetőkertet csak szemet gyönyörködtető és kertészkedő hobbiból építjük, vagy az majd használati kert lesz-e. Célszerű a magasabb épületek melletti garázsok, kamrák tetejére kis díszkertet telepíteni. Ez ugyanis javítja a kis melléképületek hőszigetelését, és az emeletről a fekete, szürke tetők helyett üdítő növényzetet látunk. Az ilyen alacsony tetőkerteket a melléjük állított létráról is könnyen lehet gondozni, és ha kell, nagyobb deszkalapokat a növényzetre fektetve, még fel is lehet lépni rá.
Sokkal bonyolultabb a kertépítés, ha az emeletes, vagy földszintes, de magas épület lapos tetejére kerül, és valóban kertként szeretnénk használni. Ilyenkor nélkülözhetetlen egy szilárd, elég magas és az átbújást megakadályozó korlát létesítése, ami kizárólag építési vállalkozó feladata.
A másik feladat egy, a feljutást biztonságosan segítő belső lépcső, és a kijárati fülke megépítése, úgy, hogy az ellenálljon az időjárás viszontagságainak, ne dönthesse le a szél, és ne zúdulhasson le az esővíz egy zivatar után sem.
 

Tetőkerti növények
A tetőkertek esetében az előnevelt gyeptől, az évelő- és haszonnövényeken át a konténerben nevelt dísznövényekig és kisebb fákig szinte minden telepíthető. A tetőkert tervezése során érdemes kikérni kertész szakemberek vagy növény forgalmazók tanácsát is.
Jó, ha alacsony, az időjárás viszontagságait is jól tűrő, de azért mutatós virágok, bokrocskák, fák, (például: japán törpejuhar, kövirózsa, szegfű, ibolya, hagymások, zuzmók) díszítik majd a tetőkertet. A telet nem tűrőket pedig eleve hordozható, lapos ládákba telepítsük, hogy ősszel majd melegebb helyre legyenek átszállíthatók. Kis tetőkertek esetében meggondolandó, hogy eleve minden növény alacsony ládákba, dézsákba, cserepekbe kerüljön, amelyeket aztán télire le lehet vinni, vagy azokat a hangulati igény szerint bármikor át lehessen helyezni, csoportosítani.
 

Zöldtetők kialakítása
Zöldtetőket kisebb súlyuk miatt kis teherbírású fa szerkezetű tetőre akár utólag is telepíthetünk. Kisebb épületek - garázs, kamra - tetejének kertté alakításához elég a meglévő tetőre még egy polimer-bitumen szőnyeget ragasztani, és annak peremére kis, 5-10 cm magas talajfogó peremet rögzíteni, melyet ugyancsak bitumencsíkokkal kell a víz ellen szigetelni.
A munkák megkezdése előtt az anyagbeszerzés, a növényzettelepítés és nem utolsósorban a tető terhelhetőségének lehetőségeit gondosan meg kell vizsgálni. Az eseti közlekedést (javítás, karbantartás) csúszásmentes járólapokkal kell biztosítani. A csapadékvíz elvezetését az ereszcsatornába kötve, vagy újrafelhasználáshoz ciszternákba összegyűjtve lehet megoldani, a téli hónapokban pedig a nagyobb mennyiségű havat el kell takarítani.
A tetőkertek és zöldtetők felületére elhelyezhetünk napkollektorokat és napelemeket is. A zöldtetők esetében a tűzvédelmi előírások a tetőkertével megegyezők.
 

Növények zöldtetőre
Elsősorban szárazság és melegtűrő fajokból állítsuk össze a növénytakarót:
varjúhájfélék (Sedum sp.)
kövirózsafajok (Sempervivum sp.)
kakukkfű (Thymus)
szurokfű (Origanum)
madárhúr (Cerastium)
csenkeszfélék (Festuca sp.)
tatárvirágfélék (Iberis sp.)

Fontos tudnivalók
A zöldtetők vékony, növényekkel benőtt talajrétege az eróziós hatásoknak ellenáll. A tetőkertek vastag talajrétegét a lemosódás ellen, külön szerkezetekkel kell megvédeni. A természetes állapotú zöldtetőkön csak a szárazságtűrő, a környezethez alkalmazkodó növényekből álló vegetáció tartható fenn. Ezzel szemben a rendszeres kezeléssel fenntartott tetőkertbe dísz és haszonnövények, kisebb fák is telepíthetőek.
A zöldtető egy nem járható tetőszerkezeten könnyen kialakítható, kevés kezelést igénylő, olcsó, ökológiailag önfenntartó természetes védőréteg. A tetőkert rendszeres emberi tartózkodásra is alkalmas, mesterségesen, magas költséggel kialakított és fenntartott, sokoldalúan hasznosítható kis kert.

2010. szeptember 26. 17:09