Így csökkenthető otthonaink ökológiai lábnyoma

Szigetelőképesség, energiahatékonyság

Egy tanulmány szerint az Európai Unió energiafogyasztásának 40%-át az épületek teszik ki. Ez azért is különösen fontos információ, mert az ENSZ szerint a cselekvés évtizedében vagyunk – az, ahogyan a következő években reagálunk a globális felmelegedésre és gazdálkodunk a forrásainkkal, döntő mértékben meg fogja határozni az emberiség jövőjét a bolygón.

Nem meglepő, hogy az ablakok szigetelőképessége és energiahatékonysága jelentős hatással van az épületek energiafogyasztására és a beltéri környezetre. A VELUX tetőablakok például hozzájárulhatnak a lakások alacsonyabb energiafogyasztásához, ami fontos a globális energiafelhasználás visszaszorítása érdekében is, ennél azonban sokkal többrétű kritériumnak kell megfelelnie a lakásfelújítási terveinknek, ha valóban csökkenteni szeretnénk otthonunk ökológiai lábnyomát. A cég modelltetőtérben végzett mérései alapján a tetőablakok lecserélése után akár 2 Celsius-fokkal is lejjebb tekerhetjük a termosztátot, miközben az otthonunk komfortérzete nem változik: a jobban szigetelő ablakoknak és a lejjebb tekert termosztátnak köszönhetően az éves fűtési energiaigény így 1330 kWh-ról 807,5 kWh-ra csökkenthető, vagyis csaknem 40%-os energiamegtakarítást érhetünk el.

„Amikor fenntarthatóságról beszélünk, mindig a nagyobb képet kell néznünk” – mondja Szücs-Winkler Róbert, a Denxpert fenntarthatósági szakértője. „A fenntarthatóságnak három alappillére van. Ezek egyike a gazdasági fenntarthatóság, vagyis az, hogy megtérül-e számomra a befektetésem. Egy ablak esetében ez viszonylag könnyen kiszámítható, ha az ablak árát összevetem azzal, hogy mennyit spórolhatok meg a fűtési és hűtési költségeimen. A másik pillér a környezeti fenntarthatóság, vagyis, hogy okozok-e kárt a környezetemnek a vásárlásommal. A harmadik pedig a társadalmi fenntarthatóság, ennek tükrében azt kell megvizsgálni, hogy a cég, amelytől vásárolok, mennyire fenntartható módon működik, odafigyel-e például a karbonlábnyomára, vagy arra, hogy megújuló forrásokból fedezze a nyersanyag-szükségletét.”

Ahhoz persze, hogy az ablakcsere valóban hatásosan szolgálja a fenntarthatóságot, elengedhetetlen, hogy jó minőségű ablakokat válasszunk, és átgondoljuk, megtervezzük a felújítást.

„Hosszabb távon az éri meg legjobban, ha energiahatékonyságra törekszünk. Ilyenkor a nyílászárók napenergia-nyeresége magasabb, mint az ablakon keresztüli energiaveszteség. Fontos tehát, hogy a nagy szigetelési versenyben ne veszítsük el azt a fűtési erőt, amit egyébként a beáramló napfényből, teljesen ingyen kinyerhetünk” – mondta Páricsy Zoltán, okleveles építész. „A kutatások azt igazolják, hogy a fűtési szezonban a tetőablakok általában jobb energiaegyensúllyal rendelkeznek, mint a homlokzati ablakok” - teszi hozzá a szakértő az információs kisfilmben.

A téli időszakban a napenergia-nyereség pozitívan járul hozzá a fűtési igényhez. A redőnyök és rolók automatizált használatával érhető el a legoptimálisabb hőveszteség-csökkentés, és a kihasználtsági tényező is az évszakhoz igazítható. A külső redőnyök télen javíthatják az ablakok hőszigetelését, és ez az extra szigetelés csökkentheti a fűtési igényt. Mivel ezekben a hónapokban a napenergia-nyereség gyakran nagyobb jelentőséggel bír, mint a hőveszteség, az árnyékolókat érdemes csak éjszakára leengedni.

Fotó, forrás: VELUX

2022. október 26. 11:10