Albérlet kisokos a gondtalan bérlő-bérbeadó viszony érdekében

A jelenlegi bérleti piacon a kiemelkedően magas kereslet mellett a szűk kínálat és az egyre növekvő bérletidíjak a szokásosnál is jobban megnehezítik az egyetemisták számára az albérletkeresést. Megtalálni az ideális lokációjú, megfelelő állapotú és felszereltségű lakást a rendelkezésre álló keretből nem egyszerű feladat, sok esetben kitartó keresgélés, gyorsaság és szerencse kérdése. Éppen ezért fontos, hogy a jelentős idő- és anyagi ráfordítás árán megszerzett ingatlan bérlése minden szükséges információ birtokában, a formai követelményeknek is eleget tevő megállapodással kezdődjön és a felek igényeinek megfelelően minél tovább tartson.

Országszerte fokozatos emelkedés tapasztalható a bérleti díjak terén és ez várhatóan a főszezonban csak tovább fokozódik majd. A fővárosban továbbtanulóknak kell a legmagasabb költségekre készülniük, ahol az átlagos bérleti díj várhatóan 200 ezer forint fölé emelkedik majd, de a népszerű vidéki egyetemvárosokban is sok esetben csak több diák összeköltözésével mérsékelhetőek a kiadások.

„Aki nem szeretne lakótársat, hanem önálló kislakást bérelne, annak az aktuális fővárosi kínálat alapján minimum a 130-150 ezer forintos bérleti díjjal plusz rezsivel kell készülnie. A kiválasztott lakás bérleti díja ugyan a legfontosabb, de csak egy tétel a sok közül. A rezsicsökkentés eltörlése óta kiemelten fontos nem csak a lakásvásárlás, de az albérletkeresés során is, hogy az ingatlan milyen energetikai paraméterekkel rendelkezik és ennek megfelelően mennyi a havi energiafelhasználása” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. Erről manapság már nem elegendő a közüzemi számlák alapján tájékozódni, hiszen a fogyasztási szokások egyéniek és nem feltétlenül tükrözik a valós költségeket. Az energetikai tanúsításra vonatkozó szabályozás változása novembertől lép életbe, azonban még a nyáron, vagy az ősszel kötött szerződések esetén, a jelenlegi előírás szerint a tulajdonosnak nem csak bemutatnia kell a bérlő számára az okiratot, hanem a bérleti szerződésben rögzíteni is kell az ingatlanról készült energetikai tanúsítvány számát. Emellett érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről is, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat.

„A bérleti díj és a közüzemi számlák mellett elengedhetetlen, hogy a bérlőjelölt megismerje a közös költség összetételét és mértékét. Ha jövőbeli fejlesztésekre szánt összeget is tartalmaz a közös költség, a bérlő kérheti a tulajdonostól, hogy ezeket a tételeket vállalja magára, hiszen ennek hasznát a bérlő nem feltétlenül élvezi majd.”

Ha kölcsönös a szimpátia a bérlő és a bérbeadó között, megvan a lakás, még mindig nem ért véget a folyamat, hiszen számtalan tisztázandó kérdés marad hátra, amelyet szintén a főbérlővel kell átbeszélni. A felek közötti közvetítésben fontos szerepet játszhat egy ingatlanszakértő, aki jártasságának köszönhetően minden fontos részletre felhívja az ügyfelek figyelmét a megállapodás során.

Az első és legfontosabb, hogy mindenképpen kössenek a felek írásos bérleti szerződést. Akármennyire is kényelmesebb eltekinteni a formalitástól, a későbbi félreértések és kellemetlenségek elkerülése érdekében a bérlőnek és a bérbeadónak is ragaszkodnia kell hozzá. A legbiztosabb, ha a szerződést közjegyző előtt kötik a felek, hiszen így közokiratnak minősül a megállapodás, és a benne foglaltakat mindkét fél könnyebben tudja érvényesíteni. A korábbi évek gyakorlatától eltérően már jellemzően nem egy, inkább kettő, kisállattal történő költözés esetén pedig három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve biztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő valamelyik ponton megszegi a szerződést. A kaució összegét és jövőbeni sorsát is érdemes írásban rögzíteni.

Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák (elromló műszaki berendezések, csőtörés stb.) javításának kérdését is. A szerződés térjen ki arra is, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel. A garanciális hibák javítását alapesetben a főbérlő intézi, bár a gyakorlatban előfordul, hogy gyorsabb, ha az albérlő szervezi le a javítást, de fontos, hogy a költség ettől függetlenül a tulajdonost terheli.

Érdemes időt és energiát szánni a lakásban található bútorok, berendezések jegyzékére. Az ingóságok tételes megnevezése mellé annak állapotát is érdemes feltüntetni, a drágább eszközökről fotó is jól jöhet vitás esetben.

Határozott idejű bérleti szerződés esetén, a felmondás módját is fontos rögzíteni, határidejét, ha van rá mód, célszerű 60 napnál megjelölni. Érdemes kitérni az esetleges hosszabbítási opcióra is, amellyel kapcsolatban bevett gyakorlat napjainkban, hogy az infláció mértékéhez igazodó áremelés lehetőségét is megfogalmazzák.

Amennyiben minden kérdésben megegyeztek a felek, már csak a mérőóra-állások jegyzőkönyvezése marad. A bérlő ezzel védheti magát attól, hogy a bérleti viszony kezdeténél korábbi költségeket is tartalmazó számlákat is neki kelljen fizetni.

Ha a kereteket sikerült közösen megszabni és mindkét fél korrekt módon tartja magát az általa vállaltakhoz a beköltözés után is, akkor vélhetően egy hosszú távú, békés és gondtalan együttműködés veszi kezdetét.

Fotó: Pixabay