Hasznos tippek költséghatékony otthonfelújításhoz

Az Otthonfelújítási Program az 1990. december 31. előtt használatbavételi engedélyt kapott, életvitelszerűen lakott egy- és többlakásos családi házakra terjed ki, amiben legfeljebb 7 millió forintos beruházással lehet részt venni. A július 1-től igénybe vehető program kitűzött célja az energiahatékonyság növelése, így a kölcsönért és támogatásért cserébe legalább 30 százalékos, hiteles tanúsítvánnyal alátámasztott energiamegtakarítást kell elérni. Kádár Gabriella, a Praktiker szakértője úgy véli, az új állami program nagy érdeklődésre számíthat: erre a magyar barkácsáruház országos reprezentatív felméréséből is következtetni lehet, amelyet az elmúlt két évben otthonfelújítást végzők vagy a következő évben tervezők körében készített a barkácsáruház, és amely szerint a válaszadók több mint negyede (26,4%) állami támogatást is használt vagy tervez használni otthona korszerűsítéséhez. Az Otthonfelújítási Program keretében megpályázható támogatás hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, használati melegvíz- és fűtésrendszer korszerűsítésére, melegvizes puffertartály létesítésére, valamint a korszerűsítés kapcsán felmerülő helyreállítási, javítási munkákra fordítható. A magyar barkácsáruház szakértője szerint a program részleteinek ismerete, valamint az adminisztrációs lépések mellett azzal is fontos tisztában lenni, milyen szempontok alapján korszerűsítsük az ingaltan különböző részeit, rendszereit, és mely megoldásokkal érhetjük el a leghatékonyabban az energiamegtakarítást.

Hőszigetelés: mire figyeljünk, melyiket válasszuk?

Házunk energetikai korszerűsítése a tető, a homlokzat és a lábazat megfelelő hőszigetelésével kezdődik, a padlásfödém szigetelésére pedig érdemes külön figyelmet fordítani – állítja a szakértő. Ezzel csökkenthető az energiafogyasztás, és hosszú távon csökkennek a fűtési és hűtési költségek, emellett hozzájárul az épület megfelelő állapotának megőrzéséhez, és növeli az ingatlan értékét a piacon. 

A leggyakoribb hőszigetelőanyagok az expandált polisztirol, amelyet hungarocellként ismerünk, az extrudált polisztirol, valamint a kőzetgyapot. Utóbbi előnye, hogy a hőszigetelésen túl kitűnő hangszigetelő is.

A szigetelés vastagsága függ az épület szerkezetétől, a hőszigetelőanyag típusától, a szigetelés pontos helyétől (pl. homlokzat, tető vagy pincefödém), és a tervezett energiamegtakarítás mértékétől. Lényeges, hogy ingatlanunk adottságaihoz igazítsuk a vastagságot: homlokzat esetén ma általános a 15-20 cm, ugyanakkor passzívházak esetén akár 30 cm is lehet. Azt is figyelembe kell venni, hogy van olyan pont, amelyen túl a szigetelés vastagsága már nem növeli az energiahatékonyságot, ezért érdemes jobb minőségű anyag mellett dönteni, ami vékonyabb rétegben is hatékony. A megfelelő hőszigetelő kiválasztáshoz tájékozódjunk barkácsáruházban, és kérjünk tanácsot szakembertől – javasolja Kádár Gabriella.

Kazáncsere: megéri a drágább kondenzációs gázkazán és az okosmegoldás?

Az otthonfelújítási támogatásért pályázók elavult technológiájú vegyes-, szén-, fa-, vagy gáztüzelésű rendszereket, gázkonvektorokat, egyedi helyiségfűtőket cserélhetnek magas hatásfokú kondenzációs gázkazánra vagy levegő-víz hőszivattyúra. Az egyik legmodernebb megoldásnak a kondenzációs gázkazán számít, amelynek nagy előnye, hogy 15-20 százalékkal több fűtőenergiát ad le, mint társai, az ára pedig nagyjából 4 év alatt megtérülhet. Mivel ugyanúgy ingatlanunk adottságaihoz kell méretezni, mint a fűtési- és melegvízrendszert, szakembertől érdeklődjünk, milyen készüléket válasszunk. Természetesen a végösszeg sem utolsó szempont, ezért úgy kalkuláljunk, hogy járulékos költségek is jelentkeznek (pl. tervezés, engedélyeztetés), és várhatóan a kémény bélelésével is lesz feladat.

Ennél a kazántípusnál is találkozhatunk okosmegoldásokkal: az egyik ilyen kényelmi funkció, amikor a szerviz távfelügyeletben hibakód alapján látja, ha probléma van a készülékkel, és javításra szorul. A szakértő szerint a jövőt a hibrid fűtési rendszer jelenti, ami egyesíti a kondenzációs kazán és a hőszivattyú előnyeit.

Nyílászárók cseréje: műanyag vagy fa?

Korszerű ajtók és ablakok beépítésére is szükség lehet ahhoz, hogy legalább 30 százalékkal növeljük ingatlanunk energiahatékonyságát. Mivel az otthonfelújítási támogatás egyaránt felhasználható műanyag és fa nyílászárók cseréjére, elsősorban házunk adottságai és az esztétikum határozhatják meg választásunkat. A műanyag nyílászárók többsége magas minőségű, UV-stabil PVC-ből készül, előnyük pedig, hogy nem igényelnek később különleges karbantartást, legfeljebb a zárszerkezetet szükséges időnként olajozni. Ezzel szemben a minőségi vörös- és lucfenyőből, illetve tölgyből készülő ablakokat és ajtókat rendszeresen kell kezelni. Mindkét típus esetén keressük az U jelölést, ami az üveg szigetelőlapok számát jelenti, és mutatja, hogy az ablakfelületen egységnyi idő alatt mennyi energia távozik – javasolja a szakértő. Fontos tudni, hogy az ablak légáteresztő képességére a legjobb minősítés a 4-es, a vízáteresztési tulajdonságot ugyanakkor 9 osztályba sorolják, és amennyiben 30 méternél kisebb a beépítési magasság, a 4-es, 5-ös és 6-os besorolás megfelelőnek számít. 

Fotó, forrás: Praktiker

2024. július 4. 5:10