Minden, amit tudni akarsz a hőközpontról

A modern hőszivattyúk igazán csak ebben az évtizedben hódították meg a magyar piacot, noha a géptípus működési elve és technológiája egyáltalán nem új keletű.

Tervezés előtt

A legtöbb építtető ma már nemcsak a ház küllemében gondolkodik, hanem épületüzemeltetésben, a beépített rendszerek gazdaságos működtetésében is. A hőszivattyú elsősorban új épületek fűtésére, hűtésére és használati melegvíz-előállítására alkalmas. Egy jó épületgépész precízen ki tudja számolni, meg tudja határozni az épület fűtési-hűtési igényét, az adottságoknak leginkább megfelelő hőforrást, a hőleadó felületek hőmérsékletét, a hőszivattyú lehetséges típusát és méretezését, az elektromos rákötési feltételeket, illetve a melegvíz-készítés módját. Ha ezen a ponton szeretnénk összevetni bármely hőszivattyút egy kondenzációs kazánnal, akkor egyértelmű, hogy az előbbi jóval komolyabb előkészületet, tervezést igényel.

Mindent lecseréljek?

Meglévő épület esetében először a ház külső határoló szerkezeteinek – külső falak, nyílászárók, födém – felújítását, cseréjét és szigetelését, majd teljes belső energetikai korszerűsítését érdemes elvégezni, ugyanis a hőszivattyús berendezések 45-50 Celsius-foknál magasabb hőfokú fűtővizet nem állítanak elő. Így e rendszereket csak felületfűtő – padló, fal, mennyezet – hőleadókkal érdemes párosítani. Magas hőveszteségű, rossz energetikai besorolású épület elavult fűtési rendszeréhez nem célszerű – például gázkazán kiváltására – efféle gépeket kapcsolni. Léteznek azonban kifejezetten csak fűtési célra gyártott (HT – High Temperature) modellek, amelyek minden további nélkül ráköthetők a radiátoros rendszerre, illetve megjelentek már a kettős hőcserélővel szerelt hibrid berendezések is, amelyek a kondenzációs technológiát ötvözik a levegős hőszivattyúzással, s ugyancsak tökéletesen illeszthetők a meglévő csővezetékekhez és radiátorokhoz.

Típusok és megoldások

A hőszivattyúk fajtáját az alapján határozták meg, hogy a berendezés milyen környezeti forrásból vonja el a hőt, illetve milyen közegnek adja azt tovább (a hasznos hőhordozó szinte minden esetben a víz). Fő csoportosítás szerint a hőszivattyú a levegő, a talaj vagy a talajvíz hőjét hasznosítja, így – a teljesség igénye nélkül – beszélhetünk levegő-víz és víz-víz hőszivattyúkról. Az előző jelenti az olcsóbb és népszerűbb megoldást, míg utóbbi a jóval drágábbat, hosszú idejű, évtizedekben mért megtérüléssel. Hatékonyság tekintetében viszont fordított a sorrend, a legmagasabb COP-értékkel (hatékonysági vagy teljesítménymutatóval, amely 2-6 között mozoghat) a földhőt hasznosító eszközök rendelkeznek, hisz a talaj és a talajvíz hőmérséklete lényegében egész évben állandó.

Hogyan dolgozik?

Az egyik legelterjedtebb megoldás Magyarországon a levegő-víz hőszivattyú, amely – a klímagépekhez hasonló – kültéri és egy kazánra emlékeztető vizes beltéri egységből áll, s a kettő közötti keringő hűtőközeg halmazállapot-változása során keletkező hő melegíti a fűtéshez és a használati meleg vízhez szükséges vizet. A hatásfok alapvetően a külső hőforrás és a lakás fűtővíz-hőmérsékletének különbségétől függ, vagyis minél nagyobb a két hőmérséklet közötti eltérés, annál nagyobb energiabefektetéssel dolgozik a berendezés, s egyre rosszabb hatásfokkal.

Olcsóbb árammal

A hőszivattyú megújuló energiát hasznosító eszköz, melynél nincs égetési folyamat, nem keletkezhetnek veszélyes gázok, üzemeltetése semmiféle helyi károsanyag-kibocsátással nem jár, a hőforrást sem kell megvásárolni, direkt költsége pedig csak a szivattyúzáshoz elengedhetetlen villamos energiának van, ezt azonban kedvezményes áramtarifával (H, illetve Geo tarifa) is vételezhetjük. Ez az önállónak tekinthető rendszer egy újabb fontos különbséget mutat, hiszen egy gázkazán üzemeltetése szolgáltatófüggőséget jelent. 

Mekkora beruházás?

Optimális esetben és körültekintő tervezés mellett már egy levegő-víz hőszivattyú is harmadára csökkentheti otthonunk energiaszámláját. Hőszivattyú alkalmazása esetén örökre búcsút mondhatunk a gázszámlának, a kéményseprőnek, de még a klímának és a bojlernek is. A beruházási döntés mérlegelésénél azt kell megvizsgálni, hogy a korszerű kondenzációs kazánokhoz viszonyított drágább (négy-ötszörös) befektetés hány évnyi megtakarított gázfogyasztás után térül meg. Egy átlagos méretű családi ház fűtését és hűtését kiszolgálni képes levegő-víz hőszivattyús rendszer kiépítése ma 2,5-3 millió forint körül mozog. Választáskor a COP-érték mellett a kialakítás, telepítés, üzemeltetés és a rendszeres karbantartás melletti várható élettartam költségeit is érdemes figyelembe venni, illetve ügyelni kell arra is, hogy olyan helyről vásároljunk, ahol teljes körű garanciát és szervizhátteret is biztosítanak.

Szolárrendszerrel

A hőszivattyú nemcsak a központi fűtési hálózathoz és a használati melegvíz-tárolókhoz illeszthető egyszerűen, hanem a napkollektorokhoz is, vagyis a szoláris és a szivattyús rendszerek kombójával a villanyszámláktól is megszabadulhatunk. A hőszivattyú okosotthon-rendszerrel is összekapcsolható, így vezérlése és üzemeltetése hatékonyabb és komfortosabb lehet. Mivel megújuló energetikai beruházásról van szó, ugyanúgy, ahogy hőszigeteléshez, a fejlesztéshez igényelhetjük az MFB kamatmentes hitelét.

Hová tegyük?

Bár a gyártók folyamatosan fejlesztik készülékeiket és léteznek valóban csendes gépek, a kompresszor, a szivattyú, a motoros szelepek működése, illetve a kültéri egység hőcserélője és ventilátora is hanghatással jár, ezért a ház hőközpontjának helyét és méretét körültekintően kell megtervezni. Lehetőleg a lakott tértől leválasztott garázsba, pincébe vagy kazánházba telepítsük, ha pedig a berendezésünk nem kompakt, azaz a melegvíz-tároló nincs a beltéri egységbe építve, gondolnunk kell a tartály elhelyezésének helyigényére. Gondosan kell eljárni a hőszivattyú külső egységének felszerelésénél is, hogy az ne zavarja a szomszédok nyugalmát.

Szöveg: Dubniczky Miklós fotó: daikin, stiebel eltron

2020. február 15. 10:00