Tűzvarázsló

Először is, milyen legyen a kandallónk? Mindenek előtt el kell döntenünk, hogy számunkra a fa égésének illata, látványa, az ezzel járó „kellemes” kellemetlenségek, vagy a kényelem a fontosabb. Utóbbi esetben válasszunk gázüzemű kandallót, ahol egy öntöttvas tűztérben elhelyezett, termosztát vezérlésű gázkészülék helyettesíti a fa égését.

Fatüzelésű kandallónál gondoljuk végig, hogy kizárólag fűtésre, csak látványosságként, vagy mindkét funkciójáért építtetünk kandallót. Ha csupán a romantikát szeretnénk élvezni, válasszunk nyitott tűzterű kandallót. Ezek a tűzterek azonban nagy kéményt igényelnek, fűtési hatásfokuk rossz, az esetleges visszaáramlások kellemetlenségeket okoznak és a folyamatosan őrizni kell a tüzet. Azaz a nyitott tűzterű kandalló olyan helyre való, ahol a helység teljesen különálló, vagy elzárható, padlózata éghetetlen anyagból készült és jól szellőztethető.
Ha nem akarunk lemondani a fatüzelés hangulatáról, de egy biztonságos, jó hatásfokú, mégis látványos és hangulatos kandallót szeretnénk, zárt tűzterű kandalló mellett döntsünk.
A modern tűzterek nagy része már rendelhető úgynevezett liftes változatban, amelyek előnyösen ötvözik mind a zárt, mind a nyílt tűzterek pozitív tulajdonságait.
A kandalló ideális beépítési ideje a burkolás, vakolás utáni, festés előtti időszak, illetve amikor nagyobb felújításra szánjuk rá magunkat. Mivel a legtöbb kandalló rendelkezik fatárolóval, célszerű a kandalló alatti padlórészt teljesen leburkolni.
Fontos kérdé, hogy vajon helyet foglal? A tűzterek minimális mélysége 42 centiméter és a tűzterek előtt célszerű padka kialakítása, ami kb. 75 centire ugrik ki a hátfaltól. A különálló, arányos kandallók legkisebb befoglaló mérete 130 x 75 centiméter, ami egyedi esetekben csökkenthető 90 x 60 centiméteres méretig. Sarokkandallónál a minimális méret a saroktól számítva 110 x 110 centiméter. Ha ez is túl sok otthonunkba, akkor már érdemes kandalló-kályha vásárlását megfontolni.

Fontos!
+ A kandallót csak szilárd, teherbíró alapra, illetve statikailag méretezett vagy ellenőrzött födémre szabad építeni.
+ A kandallót védeni kell a talajnedvességtől és talajpárától.
+ A kandallónak legyen saját kéménye, amely megfelel az előírásoknak.
+ A kandalló és elhelyezése feleljen meg a BM tűzvédelmi rendeleteiben előírt követelményeknek.
+ Kandallót csak nem éghető anyagból szabad építeni, szigetelőanyagként csak ásvány- és salakgyapot jöhet számításba.
+ Éghető anyagú födémre (fafödém) kandallót építeni szigorúan tilos.
+ Kandallót elhelyezni csak 12 négyzetméternél  vagyis 30 köbméternél nagyobb helyiségben szabad, amelynek legalább egy szabad nyílása vagy nyitható ablaka van.
+ Éghető anyagú nyílászáró és beépített szekrény, textíliák és műanyag berendezés, bútor vagy szőnyeg a tűz sugárzási zónájában a kandalló tűztérnyílásától 100 centinél közelebb, falsíkjától 20 centinél közelebb nem lehet.

Tudtad?
A XII–XIII. században német és svájci mesteremberek folyamatos kísérletezés eredményeképpen építették fel először a mai cserépkályhák ősét. Kezdetben a többcélú kemencékhez hasonlóan agyagból készült kályhák falára cseréptányérokat tapasztottak, ami jobban megtartotta a meleget, és ezzel növelték a fűtő teljesítményt. Később külön erre a célra kifejlesztett kályhaszemekből - amelyek a mai égetett kerámiából készült kályhacsempék elődei voltak - építették a kályhákat. Hallatlan népszerűsége következtében hihetelenül gazdag forma- és színvilága alakult ki a cserépkályháknak és a kandallóknak egyaránt.

2008. október 10. 13:10