Megéri hullámtérbe építkezni?

Mindenek előtt tisztázzuk az alapfogalmakat. Ártérnek azt a helyet nevezzük, amelyet a folyók áradáskor általában elöntenek. Ez ma, a szabályozott és védművekkel körülvett folyóvizeink esetében viszonylag csekély. A hullámtér viszont az a terület, ami a folyó és a gátak közötti szakasz, tehát mindenképpen elönti a víz. A kérdés az, hogy szabad-e ide építkezni. Az univerzális válasz: nem.

Szabálykerülés
A magyar szabályozás e tekintetben nagyon szigorú. A rendelkezések szerint ártérbe kizárólag árvízvédelmet és vízgazdálkodást szolgáló ingatlanokat lehet építeni. De a mostani áradást nézve bárki szembesülhet a ténnyel, hogy ez a szabály nálunk csupán egy írott passzus, hisz bevásárlóközponttól, családi házon át, nyaralók ezrei épültek ilyen területeken. Hogyan lehetséges ez? Az okok részben az önkormányzatok és az engedélyekért felelős hivatalok trehányságában, részben az emberek szabálykerülő magatartásában keresendők.

Magasabb lábazatok
Talán az egyik legismertebb ártéri terület a budapesti Római part, ahol lakóházak százait veszélyezteti a kiöntött Duna. Az itt épült ingatlanok jelentős részére maga az önkormányzat adott engedélyt, de persze akadtak illegális beruházók is, akik végül mégiscsak megkapták a fennmaradáshoz szükséges pecséteket. A Rómain lényegében egyetlen szabályt hoztak újabban: az ártérben a földszinti padló magassága minimum 190 centi magas legyen. Erre az ötletre persze máshol maguktól is rájöttek az emberek, ezért látni vízparton gyakran lábazatokon álló házakat, gondolván: amíg csak a tartószerkezetet nyaldossák a hullámok, nincs nagy baj.

Nem köthet biztosítást
A valódi kérdés az: megéri-e ilyen helyen építkezni. A válasz ebben az esetben is határozott nem. Az elmúlt évek bizonyították, hogy a globális klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak és minden eddiginél nagyobbak az árvizek. Így, aki hullámtérbe álmodja meg a családi fészket, biztos lehet benne, előbb utóbb arra ébred majd, hogy vízbe lóg a keze. Ezzel természetesen a biztosítók is tisztában vannak, ezért nem is kötnek ártérbe épült ingatlanokra szerződést. Tehát az, aki ilyen területen emel házat és elmossa az otthonát az áradás, ne várjon segítséget ezektől a társaságoktól. Sőt, az se, aki a gát jó oldalán építkezett, de a feltörő buzgárok vagy egy átszakadó védmű miatt vizesedik a pincéje.

Rövidtávon olcsóbb
Egyetlen érv szól csupán az árteres építkezés mellett: az átlagosnál sokkal olcsóbban juthat a leendő háztulajdonos a kiszemelt telekhez. Mindemellett azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az építkezések során feltöltött árterek minden esetben növelik az áradások mértékét, mivel a folyó ezeken a területeken nem terülhet szét, egy darabig beszorul eredeti medrébe és pusztítóbb lesz, mint valaja. Részben tehát a civilizáció térhódítása kényszeríti az árvíz ellen védekezőket egyre magasabb gátak építésére, azonban a védművek sem érhetnek az égig. Hamarosan szemléletváltásra kerül sor a védekezés terén, és ha ez bekövetkezik, nehéz idők várnak a vízparti, ártéri telkek és házak tulajdonosaira.

2013. június 10. 9:01