Manapság, aki hőszigetelni szeretne, annak általában elsődleges célja a rezsicsökkentés, de a hőszigetelés befektetésnek sem utolsó. 2020 után viszont a szigorodó épületenergetikai szabályozása jelentős változásokat hoz, amit már most érdemes tudni.
Egy családi ház hőszigetelésének több rövid-, közép- vagy éppen hosszútávú előnyét sorolhatjuk fel. Ezek között talán a két legfontosabb, hogy a fűtésszámla csökkenése már az első hónaptól kézzelfogható, illetve hogy nő a komfortérzetünk azzal, hogy az épület falai melegek, és így a 21oC-ot melegebbnek érezzük. Előbbi alapján érthető, miért szokták a jó hőszigetelést akár rövidtávon megtérülő befektetésnek is nevezni.
Ma már sokan csupán ezért, és jól felfogott érdekükben vágnak bele otthonuk utólagos hőszigetelésébe. Az új házat építők számára is egy sor megoldást javasolhat a tervező, amellyel az épület egyes részei – homlokzat, fűtési rendszer, tető, nyílászáró – kisebb vagy jelentősebb mértékben hozzájárulnak az épület teljes energiafelhasználásának optimalizálásához.
A homlokzati hőszigetelés szerepe az épület energiatakarékosságában nem megkérdőjelezhető, de jelentőségét a küszöbön álló, erre vonatkozó szabályozás szigorodása tovább fokozza.
Az Európai Unió tagállamainak összes energiafogyasztásán meghatározott időn belül 11 százalékot kíván csökkenteni, a már évtizedek óta ismert energiagazdálkodási és környezetvédelmi problémák miatt. A cél elérésének egyik legfontosabb sarokpontja, hogy 2020. december 31-től valamennyi magánberuházásban készülő új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.
2020 talán még távolinak tűnik, de nem annak, aki a beruházást még csak most tervezgeti.
További fontos változás, hogy eddig az épület energetikai megfelelőségét az engedélyezési folyamat során ellenőrizték, vagyis csak az az épület kapott építési engedélyt, amely ennek megfelelt. 2020 után viszont ez is változik a közel nulla energiafelhasználás modell bevezetésével. Az új szabályozás szerint ugyanis a használatba vételi engedély megadásánál ellenőrzik a már felépített ház energetikai megfelelőségét, mégpedig az új szabályok szerint. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az engedélyezéskor érvényes szabályoknak megfelelő műszaki paraméterekkel megtervezett épület tulajdonosa azzal szembesülhet, hogy nem kaphat használatba vételi engedélyt 2020. után, ha a kész épület nem felel meg az addigra életbe lépő szabályoknak. Persze ez nemcsak sok bosszúságot, hanem extra költségeket is jelenthet, ha a szabványokhoz igazodva utólag kell plusz hőszigetelést felhelyezni, esetleg a ház más részein további beruházásokat eszközölni.
A mostani költséghatékony modell szerinti hőszigetelés minimális vastagsága 13 cm körül van, és a még hatékonyabb, grafitos szigetelésnél sem lehet ez a vastagság 10 cm-nél kevesebb. Az új szabályozás szerint ezek az értékek biztosan növekedni fognak, ami már ma is fontos szempont a tervezésnél. Szakértői vélemények szerint 2020 után az átlagos hőszigetelés vastagsága 20 cm körül fog mozogni.(x)
További információt kaphat a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének tájékoztató oldalán: www.hoszigeteljaholnapert.hu.
2016. szeptember 5. 9:20
Az Otthon egy kreatív, színes, változatos lakberendezési magazin.
Sőt, több is ennél: stílusteremtő, trenddiktáló, ízlésformáló olvasmány.
otthon.hu © 2026 – minden jog fenntartva
Stílusos otthonok Sztárlakások Kislakás Inspiráló helyiségek Étkezők és konyhák Fürdő Hálószoba Gyerekszoba Kert, növény Nappali Dekor Világítás Tárolás Bútorok Inspiráció Karácsony Megoldjuk Praktikus ötletek Háztartás Átalakítás Receptek Utazás Hírek RSS feliratkozás Játékszabályzat
