Derűs hangulatú otthon egy csipetnyi lofttal

A Klauzál-téri vásárcsarnokot is magában foglaló, háztetőkre nyíló panoráma adja ennek a fővárosi lakásnak a különleges báját, ahol a tulajdonos loft hangulatot igyekezett megteremteni.

Mint a legtöbb pesti bérház, ez is függőfolyosós, ám Csupor Anna enteriőr designer előnyt kovácsolt abból, hogy lakása az utolsó a gangon, és két függőfotellel békés teraszt alakított ki a nagyvárosi dzsungelben. Az előszobát eredetileg boltív választotta el a nappalitól, ezt szüntette meg elsőként. Így most csak a burkolatváltás jelöli az előszoba területét, ezáltal a belépő kellemesen tágas térbe érkezik. Bár a maga majd négy méterével átlagosnak mondható az ilyen típusú házakban, Anna számos trükköt bevetett annak érdekében, hogy a belső terekben optikailag növelje a lakás belmagasságát. „Szerettem volna, ha magasabban van a mennyezet, hiszen akkor olyan galériát építhettünk volna, amin fel lehet állni. Így viszont a konyha fölött egy kényelmes, nagy, de fekvőgalériát tudtam csak kialakítani”.

A lakás egyik ékessége a nappaliban található régi bejárati ajtó, amit tolóajtóvá alakítottak át – még a levélbedobó nyílást is meghagyták rajta. Ez az ajtó olyan hálószobát határol, ami eredetileg is a lakás része volt – az új tulajdonos csak az ajtónyílást nagyobbíttatta meg a két szoba között. Az így nyert, mintegy húsz négyzetméteres térben még egy kis, dobogóra emelt fürdőszoba is elfért, fekete öntött betonnal burkolt zuhanyzóval és elegáns mosdósarokkal.

Galériához klikk a képre!

Annát kíváncsivá tette a vakolat alatt rejtőző téglafal, ezért kibonttatta az ablakkal szemközti falfelületeket. Ez persze nagy merészség, hiszen a lecsupaszított falak elnyelik a fényt, a hatalmas ablakok és a jó fényviszonyok miatt azonban a téglák látványa nem vált nyomasztóvá a lakásban. „Az 1890-ben épült téglafal szépségét kiemeli, hogy benne hagytuk a régi marásokat, így még indusztriálisabb hatást kelt.”
A lakás több pontján felbukkanó, üvegkazettás fémpanelek is az ipari stílust erősítik.

„Festőművész nagyapám egy öt méter belmagassággal rendelkező műteremlakásban élt, ahol nyolcvan négyzetméteres volt a nappali. Onnan hozom emlékként az osztott üvegablakok szerethető látványát” – meséli Anna, aki remek stílusérzékkel keveri a különböző korokból származó bútorokat, és szenvedélyesen szereti az eklektikát. „Ez az élet: jelen és múlt egyszerre van velünk.” Ennek szellemében több bútor esetében is szándékosan meghagyta annak patináját, hogy az összhatás a modern és korszerű megoldások mellett mégis ismerősen otthonos legyen.