Csodás otthon pasztellben

Minden válaszfalat megmozgattak az új tulajdonosok, hogy aztán pezsgő- és jégkék színbe öltöztetve lelhessék örömüket az erzsébetvárosi nagypolgári lakásban.

Mindig Budapest egyik legnyüzsgőbb részén, a VII. kerületben szeretett volna lakni Bori és András, akik első közös kislakásuk után egy tágasabb, mégis meghitt otthonra vágytak. A Dohány utcai lakás nagypolgári hangulata azonnal megfogta őket, ráadásul az elhelyezkedéssel régi álmuk is teljesült. „Budapestben azt szeretem a legjobban, hogy minden kerületnek egyedi karaktere van.

Erzsébetváros utcáin járva szinte érezni azokat a történelmi eseményeket, amelyeknek ezek az épületek néma tanúi voltak” – vallja Bori. Amikor megvásárolták új otthonukat, a lakás egykori fénye már megkopott, csak az impozáns bejárati ajtó és a nagyvonalú belmagasság emlékeztetett a régi időkre. Boriéknak ezért nem sajgott a szívük, amikor úgy döntöttek, hogy teljesen átszabják a helyiségeket. Az eredeti beosztás szerinti, túlságosan pici hálószobában nem fért volna el a franciaágy, így a még mindig tágas nappaliból csíptek le hozzá nyolcvan centiméter szélességben egy kis extra területet. „A szüleim elég gyakran jönnek hozzánk látogatóba, így szerettünk volna egy kényelmes vendégszobát is” – mondja András. Ezt a plusz hálót a régi konyhából alakították ki, a főzőfunkciót pedig a korábbi, rossz adottságú hall helyén rendezték be.

Galériához klikk a képre!

Bár a nappali és étkező közös tere tágas és világos, a konyhába és az előtérbe kevés fény jut, így pasztell tónusokban gondolkoztak. „Adta volna magát a sok fehér felület, de nagyon szeretjük a színeket, így inkább finom árnyalatokkal próbáltuk megidézni a lakás egykori pompáját. Ezért döntöttünk a pezsgőszín és a decens jégkék mellett” – meséli Bori. A nappaliban és a hálószobákban is brokátmintás, selyem hatású tapétával borítottak egy-egy falat, ezzel is emelve a helyiségek fényét.

„A nappali egyébként nem volt egyszerű eset – emlékszik vissza András. – Már elmentek a szakemberek, a lakás be volt rendezve, amikor úgy döntöttünk, mégis lecseréljük a tapétát. Az előző nem illett igazán ide.” A fiatal pár sok apróságot hozott magával előző otthonából. A kellemes, hamvas barackszínű kanapéhoz régóta ragaszkodnak, az üvegasztalkák pedig András kedvencei. Végül minden apró kiegészítő megtalálta a helyét az új lakásban: a nappali aranyló díszei például hosszú ideje várakoztak arra Bori szekrényében, hogy megcsillanthassák eleganciájukat.