Tovább tart a kiköltözési hullám a nagyvárosokban

Győr

Budapest után a legnagyobb agglomeráció Győr környékén alakult ki. Az elmúlt 20 évben óriási volt a kiköltözési arány, az agglomeráció lakosságának száma elérte a 180-200 ezret. Ezzel mondhatni, be is telt, és olyannyira megdrágult az agglomeráció, hogy most már jobban megéri beépíteni a városon belüli területeket – mint például Bácsa, Szitásdomb, Győrsziget stb. –, még akkor is, ha viszonylag nagy befektetést igényel.

Pont ezért, Budapesttel és az országos átlaggal ellentétben, Győrnél nem jellemző a kiköltözés. A belső területek fejlesztése, átminősítése, valamint a zártkerti ingatlanok lakhatási célra való átépítése jellemzőbb. Használt ingatlanok esetében a jó állapotú, felújított vagy nagyon jó helyen lévő házakat keresik a vevők. Városon belül a lakásoknál 50, míg a házaknál 30%-os áremelkedés volt megfigyelhető az elmúlt évek statisztikái alapján. A 30% az agglomeráció esetében is érvényes, így az országos szint felett vannak az árak.

Szombathely

Vas megyében azok a falusi CSOK-os települések népszerűbbek, amelyek nem feltétlen tartoznak Szombathely közvetlen agglomerációjába. Kifelé haladva ugyanis szélesebb a választék kifelé haladva, nagyobb a merítési lehetőség, ha valaki családi házat vásárolna, és ehhez a telekigénye is alapesetben nagyobb. Jelentős árkülönbség azonban nincs Szombathelyhez képest, csak kicsivel olcsóbbak a házak. A tavalyi évhez viszonyítva, általánosságban 10-15%-os áremelkedésről beszélhetünk, ami leköveti a megyeszékhelyen tapasztalt helyzetet, nagyobb ugrás csak a falusi CSOK-os településeken figyelhető meg.

A vevők keresik a vidéki ingatlanokat, de nincs olyan nagy mértékű kiköltözési hullám, mint Budapesten. Az emberek tudatosabbak lettek, több szempontot mérlegelnek az agglomerációba való kiköltözés esetén. Szombathely nagyon egypólusú város, szinte össze vannak nőve a települések. A kijjebb elhelyezkedő falvak, kisvárosok népszerűsége 3-5 éves ciklusban változik, ami elsősorban az infrastruktúrára vezethető vissza. Ilyen eset például, amikor időközben a szülők rájönnek, hogy nem tudják a gyerekeket logisztikázni, ezért megindulnak vissza a város felé.

Székesfehérvár

Sokkal többen költöznek ki a városból, mint eddig bármikor. Eddig is sokan mentek volna kijjebb, de eddig nem volt rá lehetőségük. A támogatások (falusi CSOK, CSOK, Babaváró, áfa-visszatérítés) és a koronavírus hatásai azonban jelentősen megváltoztatták a fogyasztói magatartást: ha tudnak, szabadulnának a nagyvárosi forgatagból, a bezártságból. Egy jó hitellel pedig akár már a 0-ról indulva is belevágnak a házvásárlásba. Míg korábban csak a legelső településig mentek, addig most már sokkal messzebbre is hajlandóak költözni az emberek.

Az elmúlt két évben – mióta megjelent a piacon a Babaváró – 70%-kal megemelkedtek az árak, nem csak az agglomerációban, de közel ekkora mértékben a városban is. Tavaly 15-20%-kal, vagyis nagyságrendileg 2-3 millió forinttal lehetett olcsóbban lakáshoz, házhoz jutni. Ma már 20 millió forint alatt nem találunk ingatlant a kínálatban. Sokan keresnek 30 millió forintos határig, főleg kis házakat kis telekkel, amin maximum csak füvet kell nyírni. A nagyobb házak iránt nincs akkora kereslet, sokkal nehezebben is kelnek el a többgenerációs épületek. Mindeközben a belvárosi lakásokat is nagyon keresik. Nem csak az új, hanem a felújítandó házak felé is nyitottabbak a vevők, hiszen az állami támogatásoknak köszönhetően nagyobb a vállalkozókedv a felújításra is.

A cikk még nem ért véget. A folytatáshoz lapozz!
következő oldal »

2021. október 22. 11:10