Tovább tart a kiköltözési hullám a nagyvárosokban

Pécs

Baranya megyében is nagy a kereslet a falvakban, kisebb településeken a családi házak iránt. Ez mondhatni egy természetes folyamat, nem csak a falusi CSOK-ra vezethető vissza. A budapestihez hasonló kiköltözés hullám azonban nem olyan intenzív ebben a régióban, de azért itt is nőtt a kiköltözők aránya. Ez elsősorban a kedvezőbb áraknak köszönhető. Igaz, Pécsett és az agglomerációjában is komoly áremelkedés volt, az elmúlt 2 évben közel 30%-os növekedést prognosztizáltak vidéken a szakértők, míg a baranyai megyeszékhelyen ez az arány még magasabb volt. Pécsett a családi ház olyannyira megdrágult, hogy nagyon szűk réteg tudja megfizetni. Egy jó környéken lévő, normál állapotú és méretű házat 60-70 millió forinttól lehet megvásárolni, az agglomerációban viszont ugyanez a típus már 30 millió forinttól elérhető.

Pécs azonban még mindig 60-40%-ban vezet a vidékhez képest, már ami a keresletmegoszlást illeti. A vevők, akik az agglomerációban gondolkodnak, akár 20-25 km-es vonzáskörzetben is hajlandóak lennének kimenni. Kozármisleny, Keszü, Hosszúhetény, Pellérd, Bogád a legnépszerűbb települések, ahol a drágább, újszerű házakat is igen felkapottak, de ennél messzebb, Komló, Mánfa, Mecseknádasd környékén még olcsóbb lehetőségeket is találnak az ügyfelek.

Szeged

Csongrád-Csanád megyeszékhelyének agglomerációjában Deszk, Szőreg, Klárafalva, Sándorfalva, Kübekháza, Újszeged a legnépszerűbb települések, ahol főleg kisházakat keresnek az ügyfelek. A vidéki ingatlanoknál is jelentősen nőttek az árak a falusi CSOK-nak és a felújítási támogatásoknak köszönhetően. Általánosságban 8%-os emelkedésről beszélhetünk, ami hasonló mértékű a szegedi árváltozáshoz. Ma már 10-15 millió alatt semmit nem kapnak a vevők, még vidéken sem. Olyan nagymértékű a kiköltözési hullám, hajlandóság, hogy a belvárosi lakásokat szinte nem lehet eladni.

Ami még érdekes, hogy ebben a régióban a fiatalok igyekeznek az önellátásra berendezkedni, és ez alapján keresnek energiatakarékos házakat. Sokan meg akarják termelni a saját szükségleteiket, kertészkednek, állatot tartanak, napelemet raknak fel, hogy minél kevesebb energiával tartsák fent magukat és otthonukat. Éppen ezért a fenntarthatóság fontos szemponttá vált házvásárlásnál.

Kecskemét

A különböző állami támogatások révén főleg a fiatal párok költöznek ki Kecskemét agglomerációjába. Ezeken a településeken főként régebbi, felújításra váró házak, Kádár-kockák, vagy tanya jellegű ingatlanok találhatók. Jellemzően két típusú vevő választja ezt az alternatívát. Vannak, akik Kecskeméten értékesítik panellakásukat, és a Babaváróval, valamint támogatott hitellel szeretnének családi házat vásárolni. Mivel az igényeiknek többségében nem találnak megfelelőt (Kecskemét kertvárosában, a központhoz közel ugyanis egy építési telek 25-40 millió forintba kerül, de Kadafalván is már 15-18 millió forintot kérnek érte), ezért elindulnak kifelé, hogy saját elvárásaik szerint tudjanak házat építtetni, vagy vásárolni. Egy másik csoportot képviselnek a kevés önerővel rendelkező fiatalok, akik a Babaváró és támogatott hitelek által szeretnének ingatlanhoz jutni. A szakértők szerint ezek hátterében sokszor egy hirtelen hozott, nem átgondolt döntés áll, mivel mindeniki ki szeretné használni ezt a lehetőséget.

Kecskeméten egy felújításra váró ház is 30-35 millió forintba kerül, míg az agglomerációban egy szépen karbantartott, régebbi típusú házat már 22-25 millió forintért is meg tudnak vásárolni az ügyfelek. Ezeknek az eladási ára 3 évvel ezelőtt minimum 30%-kal volt alacsonyabb. Kecskemét agglomerációjára jellemzőek a tanyás, lótartásra alkalmas épületek, amelyeket a német, holland állampolgárok is kedvelnek. Az utóbbi hónapokban ismét tapasztalható részükről az érdeklődés, jellemzően a várostól távolabb eső, szomszédok nélküli erdős környezetet preferálva. A hitelpiacon kialakult banki gyakorlat szerint nem adnak kölcsönt a nem térkép alapján épült házakra. Ilyen eset például, ha az ingatlan nincs jól feltüntetve, engedély nélküli beépítést hajtottak végre rajta stb. Ennek értelmében az elérhető ingatlanok száma is jelentősen beszűkül. A vevő biztonsága érdekében így érdemes előzetes értékbecslést kérni az épületre az anyagi kockázat csökkentésére, illetve a sikeres tranzakció érdekében.

Debrecen

Debrecen környékén is sokan találják meg a számításaikat, ezért abszolút jellemző, hogy kiköltöznek az emberek az agglomerációba. Igaz, a kínálat gyenge, kevesebb ingatlan található ezeken a területeken, de ugyanakkor az árak is kedvezőbbek – főleg a 30-40 km-es körzetben. Míg Debrecenben 50 milliótól kezdődik egy élhető családi ház a kertvárosi övezetben, addig vidéken alig harmadáért is elérhető egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező épület. Az árakat felhajtották a támogatások, főleg a falusi CSOK-os településeken. Van olyan község, ahol megduplázódtak az árak, de általánosságban 50%-kal nőttek az árak. A városban is 50% feletti az áremelkedés, egy kisebb felújításra szoruló Kádár-kockát például 45 millió forintért lehet megvenni, míg két éve 30 milliónál kevesebbért is hozzá lehetett jutni. A debreceniek tehát vetekszenek a budapesti agglomerációs árakkal.

Az ipari parkok környékén lévő, újonnan létesülő beruházásoknak szintén nagy a felhajtóereje. Más megyékből is települnek ide fiatalok, középkorú párok ezt az alternatívát választva. Ugyanakkor a családi házak iránt még mindig Debrecenben nagyobb a kereslet, a nagy számok törvénye alapján. Az újépítésű ingatlanok iránt kereslet ugyanakkor elég alacsony ebben az évben, de a szakértők szerint a zöldhitel meghozhatja a vásárlási kedvet.

« előző oldal

2021. október 22. 11:10