Szemléletváltás

Változunk, akár az évszakok – vallja az újlipótvárosi lakás tulajdonosa, aki korábban inkább egyenes vonalvezetésű bútorokkal vette körül magát, azok közül is a karakteresebb színű darabok álltak hozzá közel. Azóta simulékonyabbá vált, és ezzel együtt ízlésvilága is átalakult. Mostanában a sötét színek helyett a világos árnyalatokat választja, és inkább a lekerekített formavilágot kedveli.

A változás már megtörtént, amikor István eldöntötte, hogy új otthonát merőben más stílusba öltözteti, mint amilyen előző lakása volt. Hobbija a lakberendezés, így ha ideje engedi, az összes nagy nemzetközi bútorkiállítást megnézi, hogy gyönyörködjön a legújabb darabokban. Barátai előszeretettel kérik tanácsát lakásuk berendezésénél, ő pedig örömmel segédkezik a fal színének kiválasztásától a konyhabútor összeszereléséig mindenben.

TÖKÉLETES ÖSSZHANG
István elképzeléseinek megfelelően lebontották az eredetileg háromszobás lakás válaszfalainak nagy részét, melynek következtében a hatvanhat négyzetméter kétharmadát a nappali és a vele egy térben elhelyezkedő konyha és étkezőrész teszi ki. Zseniális érzékkel tervezte meg a belsőépítész a rejtett világítású álmennyezetet, ami a közel háromméteres belmagasság mellett tovább növeli a térérzetet. Könnyed, légies hatást kelt a lakás színvilága is, amelyet az ekrü, a bézs, a tejeskávé és a fehér ural.

LÉGIES KÖNNYEDSÉG
Két kisebb szobából alakították ki a nappaliból nyíló hálószobát. István a klasszikus ajtók helyett új megoldást keresett, amelyek nem korlátozzák a tekintetet és az enteriőr dekoratív elemei lehetnek. Egyedileg, négymilliméteres, ragasztott üvegtáblákból készíttette el a két helyiség közötti hatalmas üvegajtókat, és hosszú, ívelt, eloxált alumíniumfogantyúkat választott hozzájuk – ezek mozgatják meg a homogén felületeket.

IGÉNY SZERINT
A hálószoba egyik szegletében még dolgozósaroknak is jutott hely, melynek asztalát és polcait a konyhabútorgyártó céggel készíttette magasfényű bútorlapokból. Az asztal tartókonzolai – kerülve a zsúfoltságot – nem látszanak, így olyan, mintha lebegne a bútor. István a fürdőszoba berendezésénél is a letisztult egyszerűségre törekedett. Fontos volt számára a kényelmes zuhanykabin, de azt szerette volna, ha ez nem zárja le a teret. Hosszas keresgélés után végül rátalált erre a keret nélküli, maratott mintázatú, üvegfalú kabinra, amelyen csupán néhány fémzsanér található. Szintén magasfényű bútorlapból készítették az egyedi tervezésű mosdópultot – lekerekített sarkú fiókokkal és fürdőszobaszekrénnyel –, és ez esetben is úgy rögzítették, hogy lebegjen a térben.