Ezért olyan borzasztó a repülőkön az étel: tudományos magyarázatot találtak rá!

Korábbi utazásaid alkalmával biztosan előfordult veled, hogy a repülőn kellett ebédelned, ám az étel bizony hagyott némi kívánnivalót maga után: mondjuk ki, rossz volt! Gondoltad volna, hogy ennek tudományos okai vannak?

A repülőn felszolgált ételek ritkán aratnak osztatlan sikert, sok utas számol be arról, hogy az ízek tompák, a fogások laktatnak ugyan, de kicsit sem élvezetesek. Vajon mi áll ennek a jelenségnek a hátterében? A válasz sokkal összetettebb annál, mint hogy egyszerűen „rossz az étel”. A repülés körülményei szó szerint megváltoztatják az ízlelésünket!

Ezért olyan rossz ízű a „repülős kaja”

Az egyik legmeghatározóbb tényező, ami ezt a rossz ízt okozza, az a fedélzeti levegő minősége. A repülőgépek zárt kabinjában rendkívül alacsony a páratartalom – gyakran szárazabb a levegő, mint a sivatagban. Ez a szárazság nemcsak a bőrünket szárítja ki, de az orrnyálkahártyánkat is, ami pedig közvetlen hatással van a szaglásra. Mivel az ízérzékelés szoros kapcsolatban áll a szaglással, az ízek tompábbnak tűnnek. Ráadásul a repülőn a légnyomás is alacsonyabb, mint a földön. Ez csökkenti a vér oxigénszintjét, és tovább rontja az érzékszerveink működését. Nem véletlen, hogy sokan a megfázásos állapothoz hasonlítják azt, amit étkezés közben érzékelnek repüléskor.

A háttérzaj is számít

A hangos motorzaj, a turbulencia és a folytonos nyüzsgés szintén befolyásolja az ízérzékelést. Kutatások szerint a repülőgépek zaja különösen az édes és sós ízek érzékelését gyengíti, míg az umami – a „húsos, leveses” íz – még erőteljesebbnek tűnhet. Talán ezért olyan népszerű a paradicsomlé a fedélzeten, noha a földön ritkán választjuk.

A pszichológiai tényezők – például a stressz, a szokatlan étkezési időpontok, vagy az, hogy az étkezés nem társas esemény – szintén hozzájárulnak az étkezés élményének csökkenéséhez. És akkor még nem beszéltünk a műanyag evőeszközökről és tálcákról, amelyek messze állnak az éttermi hangulattól.

Légitársaságok és repülős ételek

Szerencsére az iparág felismerte a kihívást, és egyre több légitársaság fektet komoly energiát az utasélmény javításába. Néhány társaságnál már külön fejlesztőrészleg dolgozik azon, hogy a fogások a levegőben is élvezhetőek maradjanak. Több fűszert, szószt, savanyúságot vagy aromás hozzávalót használnak, hogy ellensúlyozzák a környezeti hatásokat.

Emellett olyan praktikus részletekre is odafigyelnek, mint a tálalás, az evőeszközök minősége vagy a menü fantáziadús megnevezései. Mert míg a „csirke vagy tészta?” kérdés nem sok izgalmat ígér, addig egy „bazsalikomos tejszínes gnocchi pirított fenyőmaggal és koktélparadicsommal” már jóval étvágygerjesztőbb.

Végső soron tehát nem feltétlenül a repülős ételekkel van a gond – inkább azzal, ahogy a testünk működik a magasban. De ha tudatosan készülünk rá, és a légitársaság is partner benne, az élmény sokkal kellemesebb lehet.